A harmincöt éve kitört iraki–iráni háború előzményei az 1970-es évekig nyúltak vissza, amikor a határviták miatt fegyveres konfliktusok is kialakultak, de Szaddám Huszein iraki diktátor uralomra kerülése és az iráni forradalom győzelme után drámai változás állt be a két ország viszonyában. A szunnita muszlim vezetésű Irak 1980. szeptember 22-én hadüzenet nélkül megtámadta a síita Iránt, elfoglalva a határ menti tartományokat. Iránnak viszonylag gyorsan sikerült újjászerveznie a hadseregét, és 1982 nyarára visszaszerezte az Irak által elfoglalt területeit. A háború a következő hat évben az első világháborúhoz hasonló állóháborúvá vált. Irak a győzelem érdekében vegyi fegyvereket vetett be, nemcsak az iráni csapatok, de az önállóság reményében az irániakat támogató iraki kurd kisebbség ellen is, bosszút állva az ártatlan civil lakosságon is. A háború nyolc éve hatalmas emberveszteséggel járt. Irántól 1,5 millió katona és polgári áldozatot követelt, míg Irak 300 ezer katonát veszített. Mindkét állam olajipara gyakorlatilag tönkrement. Bá a háború 1988. augusztus 20-án, az ENSZ BT. 598. számú határozatának elfogadásával véget ért, az utolsó hadifoglyok kicserélésére csak 2003-ban került sor.

Szétbombázott iráni F-4 Phantom vadászgépek a mehrabadi repülőtéren 1980-ban, az iráni támadás első napjaibanForrás:AFP

 

Iraki tankok várják a támadás kezdetétForrás: AFP

 

Iráni tüzérség lövi a behatolókat Salamjánál 1980 októberébenForrás: AFP

 

Szaddám Huszein iraki diktátor kézi rakétavetővelForrás: AFP

 

Szovjet gyártmányú iraki tankok bevetésen IránbanForrás: AFP

 

A lerombolt iráni Dezful város az irakiak támadása utánForrás: AFP

 

Bekötött szemű iráni hadifoglyok bemutatása a sajtónak Bászra közelében 1985-benForrás: AFP/Jean-Claude Delmas

 

Iraki katonák integetnek, miközben elhajtanak egy szétlőtt páncélos mellett 1985-ben Baszrától északraForrás: AFP/Jean-Claude Delmas

 

Az iráni Ahvaz város romjai 1987-ben 

Forrás: AFP/Eric Feferberg

 

Az iraki diktátor vegyi fegyvereket vetett be országa kurd civil lakossága ellenForrás: AFP/Irna

 

Emléktábla Halabja városban a vegyi fegyverekkel meggyilkolt 5000 kurd civil áldozat emlékéreForrás: AFP/Ali Al-Saadi