A gamma-sugarak hatása a százszorszépekre

cser30
A graffiti is pictured on a wall in the ghost city of Pripyat near the fourth nuclear reactor (background) at the former Chernobyl Nuclear power plant, site of the world's worst nuclear disaster, on April 4, 2011. A project to build a new sarcophagus over the damaged Chernobyl nuclear reactor lacks some 600 million euros of the 1.5 billion needed, a Ukrainian official said said last week. The concrete sarcophagus capping the reactor has developed cracks over the past 25 years and is not considered failsafe. AFP PHOTO / SERGEI SUPINSKY / AFP PHOTO / SERGEI SUPINSKY AND -
Vágólapra másolva!
Több millió ember életét befolyásolta, több ezren haltak meg miatta közvetlen és járulékos okokból, 200 ezer embernek kellett miatta végleg elhagynia az otthonát, miközben évente akár tízezren is felkeresik, hogy borzongjanak. A megszokottnál 40 ezerrel több abortuszt végeztek a baleset utáni hetekben, három ország területét ért jelentős sugárszennyezés, több környezetvédelmi mozgalmat és popszámot ihletett, és még 50 évig szedi áldozatait. Harminc éve történt az atomerőmű-katasztrófa Csernobilban, 15 fotóval járjuk körül a környéket és az elmúlt időszakot.
Vágólapra másolva!

Fotó: AFP/Sergei Supinsky

2016. április 8.: A még működő reaktorblokkok dolgozói haladnak el a kártalanításban részt vettek emlékműve mellett, háttérben a 86-ban felrobbant, vasbeton szarkofággal befedett 4-es blokk. Az állandó karbantartásra szoruló, hiányos burkolat a mai napig ott lévő 200 tonna uránt hivatott hermetikusan elzárni a külvilágtól, de funkcióját csak további, több százmillió dolláros ráfordítással tudná ellátni.


Fotó: AFP/Sergei Supinsky

Korabeli filmfelvételen az egyik katasztrófaelhárító elcsigázott tekintete. Hatszázezer katonát, tűzoltót és civilt telepítettek át a négy évig tartó romeltakarításra. Az elsők közt érkező, az erőmű közvetlen közelében bevetett munkások közül volt, aki a halálos sugárdózis kétszázszorosában dolgozott, órákon keresztül, megfeszített tempóban, többen a sugárzás valós kockázatának ismerete nélkül.


Forrás: AFP/Viktor Drachev

A robbanás 30 kilométeres körzetében, Belaruszban fekvő, elnéptelenedett Tulgovicsi település. A robbanás következtében a légkörbe került radioaktív por 60 százaléka hullott le Fehéroroszország területén.


Forrás: AFP/Aleksandr Zubko

A Rasszoha-telep, ahol a kármentés során használt járművek roncsai várják a felezési időt.


Forrás: AFP/Sergei Supinsky

A 4-es erőműblokk egykori vezérlőterme egy 2011-es fényképen, a tragédia 25. évfordulóján.


Forrás: AFP/Sergei Supinsky

Graffiti Pripjatyban, az erőműhöz legközelebb fekvő városban.


Fotó: AFP/Adalberto Roque

Ukrán gyerekek, a sugárszennyezés kései áldozatai a kubai Tarara Kórházban 2006-ban. A baráti szocialista ország rákspecialistái több ezer ukrán gyermeket kezeltek a Havanna tengerparti részén lévő, gyerektáborként terápiát is nyújtó intézményben, és az egyezmény értelmében Ukrajnának csak az útiköltséget kellett állnia. Az International Journal of Cancer rákkutatási folyóirat egy tanulmánya szerint 2065-ig még további 41 ezer embernél alakulhat ki rákos megbetegedés a baleset következményeként.



Fotó: AFP/Genia Savilov

Mária Szemenyuk 69 évesen, hajlékony derékkal válogatja a világ egyik legradioaktívabb környékén termett burgonyát Parisiv településen.


Fotó: AFP/Viktor Drachev

Sivica falu iskolájának nővére, Marina Majavszkaja sugárzást mér a menzaalapanyagokon.


Fotó: AFP/Viktor Drachev

A 30 km-es zónában fekvő Tulgovicsi településen 2000-en éltek a balesetig, 2006-ban már csak nyolcan tartottak ki otthonuk és a helyi krumpliból készült vodka mellett.


Fotó: AFP/Viktor Drachev

Gubarevicsi faluban ellenőriznek egy tehenészetet. Húsz év után néhány korábban lezárt területen újra engedélyeztek bizonyos mezőgazdasági tevékenységeket.


Fotó: AFP/Sergei Supinsky

Több utazási iroda is szervez idegenvezetéssel egybekötött utakat a térségbe a bizarr atmoszférára fogékony katasztrófaturistáknak, akik előszeretettel ismétlik milliószámra a szigorúan kijelölt útvonalakat előttük bejáró utazók fényképeit. A képen a fotómegosztók egyik sztárja, a pripjatyi vidámpark óriáskereke.


Fotó: AFP/Genya Savilov

Az idelátogató – és a lepusztult vidék egyik fontos bevételi forrását jelentő – külföldiek többnyire egy szűk napig tartózkodnak az anti-Disneylandben, esetleg eltöltenek egy éjszakát az egy-két, jogilag szürke, radioaktivitási szempontból pedig piros zónában működő hostelben. A hatósági felszólítások ellenére a mai napig ebben a körzetben élő, kitelepítést megtagadó 200 ember számára viszont ez már minden bizonnyal a végállomás, nem csak egy epizód Észak-Korea és egy elvarázsolt kastély között.



Fotó: AFP/-

Lepergő szocreál propagandafreskó egy művelődési ház falán Pripjatyban.


Fotó: AFP/-

A katasztrófa következtében évekre megrendült a bizalom a szovjet atomiparban, a mára kaotikussá vált Ukrajna pedig még beláthatatlan ideig fogja nyögni szörnyű örökségét.