Volt időszak az ország története során, amikor több mint 6000 kolostor létezett Tibetben, ám szinte az összeset kifosztották és lerombolták a kínai kulturális forradalom vörösgárdistái. Továbbra is rengeteg áll romokban, de a legnagyobbak többségét részben felújították. A sokáig hermetikusan elzárt területet csak vallási zarándokok kereshették fel, de az elmúlt években a kínai kormány olyan intézkedéseket hozott, ami megkönnyíti az utazást az eddig tiltott Tibetbe. Talán a turizmus lehet az a terület, ami segíthet az évtizedek óta fennálló ellentét feloldásában.

 

 

Tibeti zarándokok sétálnak a Szera kolostor - Vadrózsa kolostor - közelében a Kínához tartozó tibeti autonóm tartomány fővárosától, Lhászától 2 kilométerre északraForrás: MTI/EPA/Ho Hvi Jung

 

A kolostorokban nem ritkán több ezer szerzetes él, megélhetésüket a nép adományai és régebben uralkodói, ma inkább szponzori támogatások biztosítják. A szerzetesi életmód tiltja az alkoholfogyasztást, az élőlények elpusztítását, és egyes iskolákban kötelező a teljes cölibátus isForrás: MTI/EPA/Ho Hvi Jung

 

Tibeti zarándokok máglyát gyújtanak a Szera kolostor közelében. A Szera kolostor egyike a három nagy gelug - sárga kalap nevű buddhista iskola - kolostornak. A neve onnan ered, hogy az eredeti helyszínen, ahová a kolostor épült, vadrózsák nyíltakForrás: MTI/EPA/Ho Hvi Jung

 

A Lhászától nyugatra emelkedő Vörös-domb tetején 3630 méteres magasságban álló, 13 emeletes építmény magassága megközelítőleg 118 méter és állítólag 999 szobából állForrás: MTI/EPA/Ho Hvi Jung

 

Valamennyi utazó vágya, hogy egyszer eljusson a dalai láma egykori otthonába, a Tibet szimbólumának számító lhászai Pothala-palotába. Miután a kommunista Kína bekebelezte Tibetet, a dalai láma 1959-ben Indiába menekültForrás: MTI/EPA/Ho Hvi Jung

 

Tibeti szerzetesek imádkoznak a Dzsokhang - Buddha háza - templombanForrás: MTI/EPA/Ho Hvi Jung

 

Tibeti zarándokok várakoznak, hogy beléphessenek a Dzsokhang templomba. A tibeti buddhisták legszentebb és legfontosabb templomát Szongcen Gampo király építtette két menyasszonya, a kínai Tang-dinasztiából származó Vencseng hercegnő és a nepáli Bhrikuti hercegnő részére feltehetően 642-benForrás: MTI/EPA/Ho Hvi Jung

 

Tibeti zarándokok egy imakereket járnak körbe a Dzsokhang templombanForrás: MTI/EPA/Ho Hvi Jung

 

A kínai Tang-dinasztia korának viseletébe öltözött szereplők a Vencseng hercegnő című darabot adják elő a Potala-palota díszlete előtt. Vencseng hercegnő a Tibeti Birodalom alapítójának, a korábbi tibeti királyságok egyesítőjének, a tibeti buddhizmus alapítójának, Szongcen Gampo királynak (557-649) a felesége voltForrás: MTI/EPA/Ho Hvi Jung

 

A Potala-palota egykor a tibeti kormány székhelye és a Buddha reinkarnációjának tartott dalai lámának a rezidenciája volt. Az UNESCO 1994-ben felvette a világörökségi helyszínek listájáraForrás: MTI/EPA/Ho Hvi Jung

 

A „buddha" kifejezés olyan lényt jelöl, aki elérte a megvilágosodást, és már megszabadult a halál és újjászületések folyamatosan ismétlődő ciklusától. Így nem egy buddha létezik, hanem sok. A legtöbbjük az örök abszolútban nyilvánul meg, amely túl van téren és időnForrás: MTI/EPA/Ho Hvi Jung

 

A "világ tetejeként" is emlegetett Tibet a Föld legmagasabban fekvő sík területe átlagosan 4900 méter tengerszint feletti magassággalForrás: MTI/EPA/Ho Hvi Jung