Megnéztük a Petőfi Csarnokot a bontás előtt

2016.12.06. 12:22

Ebben a hónapban megkezdődik a Pecsa bontása, a fotósunk pedig még utoljára felfedezte magának az épületet. A helyén épülő, kisebb területet elfoglaló Új Nemzeti Galériát egy több mint húsz éve működő, sokszorosan díjnyertes japán építésziroda tervezte, amely 2010-ben elnyerte az építészeknek járó Oscart, a Pritzker-díjat is.

A Pecsa több évtized után tavaly októberben búcsúzott el a közönségétől. Nyugodtan nevezhetjük a területet a budapesti telkek és épületek kaméleonjának is. Némi túlzással, ami itt nem volt, az nem is létezett. Az 1800-as évek végétől az Iparcsarnok állt itt a maga kiállításaival és vásáraival. A világháborúban végzetes sebeket kapott csarnok helyén a BNV legnagyobb épületét húzták fel. A BNV költözése után bútorraktárként hasznosították az épületet, majd a nyolcvanas évektől beindult az igazi élet: megnyílt a főváros sokáig egyetlen ifjúsági szabadidőközpontja, a Petőfi Csarnok.Fotó: Adrián Zoltán - Origo

 

A Pecsának otthont adó épületben működött, a felső szinten a Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási Kiállítása. Lehet, hogy a régi gépek számára ideális helyszín volt, de másnak nagyon talán nem is kedvezett volna. Az épület felső szintje ugyanis szigetelés és klíma szempontjából nem éppen a legideálisabb volt. Nyáron meg lehetett főni, télen pedig fagyni. Éppen ezért csak tavasztól őszig tartott nyitva - a fűtésre ugyanis már nem jutott pénz. Szakemberek szerint, ha az épület jellege vagy esztétikája megkívánná, akkor sem lehet megőrizni.Fotó: Adrián Zoltán - Origo

 

Bár többen aggódtak amiatt, hogy a Pecsa bontását követően, az új Nemzeti Galéria megépítésével csökkenni fog a zöldterület a Városligetben, a tervek szerint azonban erről szó sincs. A múzeum kisebb alapterületet foglal majd el.Fotó: Adrián Zoltán - Origo

 

Sőt, az elképzelések szerint ez majd "a Liget egyfajta fedett bővítménye lesz, hiszen az épületnek lesznek nyitott, bármikor ingyenesen látogatható részei is".Fotó: Adrián Zoltán - Origo

 

A Petőfi Csarnok 1985. április 27-én nyílt meg, a Karthago koncertjével. Az elefántdübörgésnek Kádár János engedett teret, pontosabban még az MSZMP főtitkára is megtekintette a megnyitón magyar ifjúság szórakoztatását szolgáló új központot.Fotó: Adrián Zoltán - Origo

 

A belső nagyterem összesen 930 négyzetméteren terült el, a nyolcvanas években az egyik legkorszerűbb gépészettel szerelték fel. Ez nem csak a modern hang- és fénytechnikát jelentette, hanem a terem folyamatos levegőcseréjét biztosító óriási ventilátorokat is.Fotó: Adrián Zoltán - Origo

 

A bontás előkészítése több lépésből állt. Ezek közé tartozott az azbesztmentesítés...Fotó: Adrián Zoltán - Origo

 

...de még az is, hogy meg kellett vizsgálni, vannak-e a Petőfi Csarnoknak állandó lakói. Ez itt most a denevéreket jelentette. Ők viszont már vagy elköltöztek, vagy sosem laktak ott...Fotó: Adrián Zoltán - Origo

 

Sághi Attila, a Városliget Zrt. vezérigazgató-helyettese mutatja az új Nemzeti Galéria látványtervét a PeCsa egykori szabadtéri színpadja előtt. A színpad födémjének acélszerkezetét és ponyvaborítását egyébként Majoros Gábor építész tervezte. Méghozzá elég masszívra: talán ez a legjobb állapotban megmaradt elem a romos épületben.Fotó: Adrián Zoltán - Origo

 

A Liget Budapest projekt keretében felépülő Új Nemzeti Galéria terveit a több mint húsz éve működő, sokszorosan díjnyertes japán SANAA építészirodának köszönhetjük. 2010-ben elnyerték az építészeknek járó Oscart, a Pritzker-díjat is. Munkáik láthatók Tokiótól kezdve, New York-on és Londonon át egészen Párizsig. Számos múzeum is a nevükhöz fűződik, így például a New York-i New Museum of Contemporary Art.Fotó: Adrián Zoltán - Origo

 

A tervezés során némi kihívást jelentett az, hogy a SANAA tervezői ne menjenek el túlzottan az önkifejezés irányába. Igaz, hogy a szakma sztárjai ők, "mégis oda kellett figyelni, hogy ez ne az ő emlékművük legyen. Sokat küzdöttünk ezzel, de végül a funkcionalitás is rendben lesz és ők sem érezhetik az, hogy a koncepciójuk teljesen elveszett volna. Az új épület tetején lévő ferde elemek, a terasz fölött, egy az egyben az ő stílusjegyüknek számít" - mondta Sághi Attila.Fotó: Adrián Zoltán - Origo

 

A bontás előtt rengeteg régi dokumentumot, képet, iratot és feljegyzést gyűjtöttek össze és szállítottak el, és persze sok lomot is.Fotó: Adrián Zoltán - Origo

 

A Petőfi Csarnok emeleti részén korábban látható Repüléstörténeti és Űrhajózási Kiállítás az újjáépülő Közlekedési Múzeumban kap majd helyet.Fotó: Adrián Zoltán - Origo

 

A PeCsánál található egy időkapszula is. A Csarnok előtt, a harang alatt tették el az utókor számára, amelyet majd 50 évvel később, vagyis 2037-ben kell kiásni. Az időkapszulában megtalálható például az Omega 'A Föld árnyékos oldala' című lemeze is - a billentyűs Benkő László helyezte el benne. Ami pedig a harangot illeti: az elképzelések szerint az alkotó örökösei kaphatnák vissza, egészen pontosan a harangöntő unokája.Fotó: Adrián Zoltán - Origo

 

Az új múzeumban egy jelentős méretű közösségi térnek is szentelnek majd helyet. Ez azt jelenti, hogy lesz egy olyan rész is, amely ingyenesen látogatható lesz a közönség számára, kávézókkal, vendéglátó egységekkel. A cél az, hogy mindig legyen egy ingyenesen látogatható kiállítás is ezen területen - az épületben lévő állandó és időszaki kiállítások mellett -, "ezzel szeretnénk betekintést engedni a múzeum életébe mindenki számára. Reményeink szerint folyamatos nyüzsgés lesz majd" - magyarázza a Városliget Zrt. vezérigazgató-helyettese.Fotó: Adrián Zoltán - Origo

 

1985-ben szombatonként 2500 fiatal bulizott a PeCsában. A Petőfi Csarnok egyebek mellett egy tavaly október 23-i Csillagfény diszkóval, a nyolcvanas évek egyik legismertebb bulijával búcsúzott. Többek között fellépett a Bikini, Demjén, az Edda, az  Első Emelet és Deák Bill is.Fotó: Adrián Zoltán - Origo

 

Az Új Nemzeti Galéria látványterve - közösségi helyként sokan vehetik majd birtokba, a földszintjét ingyen lehet majd látogatni.Forrás: Városliget Zrt.