Róma városa fennállásának 2770. évfordulóját ünnepli

A man dressed as a Roman centurion attends a parade to mark the anniversary of the foundation of Rome in 753 BC, on April 23, 2017 in Rome. / AFP PHOTO / Alberto PIZZOLI

Róma alapításáról két monda született. Az egyik monda szerint Róma városát Romulus és Remus, Mars hadisten és Rhea Silvia ikergyermekei alapították. Romulus magának akarta az uralmat, ezért megölte Remust, s Romulus lett Róma első királya. A másik monda szerint a rómaiak Trójából származnak. A város pusztulása után hajón érkeztek Itália középső vidékére. Miután az itt élő latinokkal szerződést kötve letelepedtek, hosszú ideig békében éltek. Egyszer az egyik királyukat gonosz öccse elűzte a trónról. Az új király megparancsolta a szolgáinak, hogy testvére unokáit vessék a Tiberis folyóba. Így akarta elkerülni, hogy a trónt később elvegyék tőle. A kosárba tett ikerfiúkat a megáradt, medréből kilépett Tiberis nem sodorta el, hanem a partra tette. Romulust és Remust egy anyafarkas mentette meg. Megvédte és táplálta a gyermekeket, majd a környékbeli pásztorok nevelték fel őket. Vitéz, erős fiatalokká váltak, és visszaszerezték nagyapjuk trónját. Mivel ikrek voltak, életkoruk alapján nem tudták eldönteni, hogy melyikük legyen a király, felmentek tehát egy-egy dombra, ahonnan az eget kémlelték madárjóslatra várva. Remusnak hat, Romulusnak tizenkét saskeselyű jelent meg. Így Romulus lett az új város ura, melyet róla nevezték el Rómának. 

A mondák szerint Róma első királya Romulus volt, és őt még hat követte. Közülük az utolsó három etruszk királyt valós személynek tartják Forrás: AFP/Alberto Pizzoli

A római társadalom ősi nemzetiségi szervezetébe két réteg tartozott. A vezető réteget a földbirtokos családok, a patriciusok (jelentése: „jó apától származó") alkották. Sajátos helyzetű réteget jelentettek a kisebb vagyonú cliensek (pártfogoltak), akik a patríciusoktól függtek és azok támogatását élvezték. A nemzetségeken kívüliek a plebejusok (köznép). Nem rendelkeztek polgárjoggal, nem tekintették őket a római nép (Populus Romanus) részének Forrás: NurPhoto/Jacopo Landi/NurPhoto/Jacopo Landi

Róma városa történelme kezdetén kis település volt, majd császárok hatalmas városává nőtte ki magát. Eleinte etruszk királyok uralkodtak, de a nép elkergette őket és kialakult a köztársaság Forrás: NurPhoto/Jacopo Landi/NurPhoto/Jacopo Landi

A rómaiak uralmuk alá vonták az itáliai népeket és veszélyt jelentettek a környező birodalmakra is. Róma a mai Spanyolország területén, Afrikában, az ókori Görögország területén és Európa más részén is szerzett területeket. A város óriási volt, sok ember volt összezsúfolva egy helyen, nagy volt a nyüzsgés. Az emberek a környező területekről és Itália más részeiről, a jobb élet reményében vándoroltak ide Forrás: NurPhoto/Jacopo Landi/NurPhoto/Jacopo Landi

A városnak nagy forgalmú kikötője volt, (Ostia) főként kereskedők portékái érkeztek, de az elfoglalt területekről is nagy tömegű élelem és használati tárgy érkezett, mivel a városnak sok élelemre volt szüksége, ezt a gondot úgy oldották meg, hogy az elfoglalt területekről hozatták be az élelmet Forrás: NurPhoto/Jacopo Landi/NurPhoto/Jacopo Landi

A folyékony dolgokat lezárt edényekben szállították és fel kellett tüntetni az edény tartalmát és a szállított mennyiséget. Azokat az edényeket, amelyekben olajat szállítottak, összezúzták, mivel sokáig tartott tisztítani, ezért inkább újakat csináltak. Ilyen edények összetört maradványait találták meg Róma egyik részén, ahová elásták a földbe, mint egy szemétlerakót Forrás: AFP/Alberto Pizzoli

A városban még éjszaka is nagy volt a nyüzsgés, mivel az érkező hajókról ki kellett pakolni az árut és elraktározni, ezért az utcák még éjjel is hangosak voltak. Róma utcái nagyon piszkosak és szennyezettek voltak, ezért a gazdag patríciusok szolgáikkal vitették magukat egyik helyről a másikra Forrás: AFP/Alberto Pizzoli

Sok városi fürdő élte virágkorát, voltak benne könyvtárak, szaunák, edzőtermek, de a gyermekek számára játszótér is, egy egész szabadidő-központ volt Forrás: AFP/Alberto Pizzoli

Napirenden voltak a járványok is, mivel az egyszerű emberek a Tiberisből hordták a vizet, ebben tisztálkodtak és ezt is itták. A kanalizáció is rosszul volt megoldva, mivel a szennyvizet visszavezették a folyóba. A vezetékek is gyakran eldugultak, mivel az emberek a hulladékot is oda öntötték. Néhány a vízelvezetők közül még ma is használatban van és látni lehet bennük a réseket, ahol a tűz égett, hogy legyen valami fényforrás a tisztításkor Forrás: AFP/Alberto Pizzoli

A rómaiak az ókori népek többségéhez hasonlóan történelmük jelentős része során politeisták voltak. Vallásuk erőteljes ókori görög hatást mutat, szinte minden jelentős római istennek volt görög megfelelője Forrás: AFP/Alberto Pizzoli

Róma hatalmas hódításai nyomán jelentős mennyiségű rabszolgára és területre tett szert. Például: Dacia, Gallia, Pannónia. Daciában arany állt rendelkezésre, így az aranyművesség itt virágzott Forrás: AFP/Alberto Pizzoli

A piac az ókori városi ember életének, mindennapjainak szerves részét képezte. A római piac alapítását egy legenda a hatodik római királynak, Servius Tulliusnak tulajdonítja. Az ő nevéhez köti a hagyomány a minden kilencedik napon megtartandó vásárnapok (nundinae) megalapítását. A hetipiac egy ősi intézmény, a város közelében élő parasztok minden héten elmentek Rómába, hogy kevés feleslegüket értékesítsék, saját maguknak csereáruikat beszerezzék, valamint vitás ügyeikben igazságot tetessenek. Minden nyolc, munkában eltöltött nap után összegyűltek a parasztok a Forum Romanumon Forrás: AFP/Alberto Pizzoli

Virginia Raggi róma főpolgármestere üdvözli az ókori hagyományok felelevenítőit Forrás: NurPhoto/Jacopo Landi/NurPhoto/Jacopo Landi