Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Ma már elképzelhetetlen nélküle Párizs látképe, de az Eiffel-torony születésekor sokan egyenesen szégyenfoltnak tartották. A vitatott vasszerkezetből végül a szerelem, a technikai haladás és Franciaország egyik legerősebb szimbóluma lett.
Az Eiffel-torony 1889-ben készült el a párizsi világkiállításra, a francia forradalom századik évfordulójára. Gustave Eiffel mérnök monumentális terve azonban korántsem aratott osztatlan sikert: írók, festők és építészek nyílt levélben tiltakoztak a „városképet elcsúfító vasóriás” ellen. Sokan ideiglenes építménynek tekintették, amelyet húsz év után le is akarnak bontani.
A torony sorsa végül a technikai fejlődésnek köszönhetően fordult meg. A 20. század elején rádióadót alakítottak ki rajta, mert kiváló magassága ideális volt a vezeték nélküli kommunikációhoz. Az első világháború idején katonai jelentősége is lett: a rádióadások segítették a francia hadsereget, így az Eiffel-torony megmenekült a bontástól.
Fotó: STF / AFP
Az évtizedek során a torony Párizs és talán egész Franciaország legfőbb jelképévé vált. Hírességek generációi fényképezkedtek előtte – művészek, filmsztárok, sportolók –, miközben a bátrabbak elképesztő artistamutatványok és kaszkadőrakciók helyszínéül választották. Volt már lépcsőfutóverseny, kötéltánc és ejtőernyős ugrás is a tornyon.
Ma évente több millió látogatót vonz, esti kivilágítása pedig a világ egyik legismertebb látványává vált. Az egykor gyűlölt vasszerkezetből ikon lett – bizonyítva, hogy az idő néha a legnagyobb kritikusok véleményét is felülírja.
A képre kattintva nyílik a galéria:
Galéria: Párizs legvitatottabb épülete, amely szimbólummá vált
1/30
A gyűlölt vasszerkezettől a világ egyik ikonjáig – az Eiffel-torony története. Gustave Eiffel karikatúrája
