A legsúlyosabb helyzetek rendre az autópályákon alakultak ki, de Budapesten és a nagyvárosokban is különösen alattomos ez az időjárási jelenség. A járdák, lépcsők, aluljárók felszíne tükörjéggé válik, a tömegközlekedés akadozik. A mentők ilyenkor megszaporodó riasztásokról számolnak be: csukló-, boka- és combnyaktörések, fejsérülések. A fővárosban és vidéken is előfordult, hogy intézmények korábban zártak, az önkormányzatok rendkívüli síkosságmentesítést rendeltek el.

Fotó: MTI/Varga György
A kisebb településeken az ónos eső gyakran áramkimaradással és elszigetelődéssel járt. A jegesedés megrongálta a vezetékeket, a mellékutak járhatatlanná váltak. A tűzoltók fákat távolítottak el, mentették az árokba csúszott járműveket, és segítettek az időseknek, akik nem tudtak eljutni az alapvető ellátásig.
Az évről évre visszatérő üzenet egyértelmű: az ónos esőt nem szabad félvállról venni. A hatóságok egyre gyorsabban reagálnak, a meteorológiai riasztások pontosabbak, de a felelősség az autósoké és a gyalogosoké is. Téli gumi, lassabb tempó, fokozott óvatosság – ezek hiánya minden alkalommal súlyos következményekkel járt.
Az ónos eső nem látványos hóvihar, mégis az egyik legveszélyesebb téli jelenség. Az elmúlt másfél évtized magyarországi esetei újra és újra figyelmeztetnek: amikor megérkezik a jég, egy pillanat alatt válik rutinnapból katasztrófa-közeli helyzet.

















