Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek

Forrás: NASA/Nasa/Johnson Space Center
1/23
Az Amerikai Egyesült Államok Apollo-programjának ötödik, űrhajósokkal végrehajtott repülése az Apollo–11 volt. Az első kísérlet a holdra szállásra, mely egyből sikerrel végződött. Neil Armstrong lett az első ember, aki 1969. július 20-án a Holdra lépett. A fotón az űrhajósok a holdséta során végzett tevékenységeket gyakorolják még a földön. A Nyugalom Tengerének elnevezett leszállóhelyen már az első, mintegy 2 és fél órás séta során 21,55 kg holdkőzetet és talajmintát gyűjtött Neil Armstrong és Edwin Aldrin.Forrás: NASA/Nasa/Johnson Space Center
Forrás:NASA
2/23
Az expedíció harmadik tagja Michael Collins volt, aki Hold körüli pályán keringett a parancsnoki űrhajóval, míg két társa a holdkomppal leszállt a felszínre. A képen Michael Collins gyakorolja a parancsnoki modulban a holdra szállás műveleteit.Forrás:NASA
Forrás: Nasa/ Kennedy Space Center
3/23
Az indítást hatalmas érdeklődés kísérte. A hidegháborús katonai szembenállás mellett az Egyesült Államok szoros versenyben volt a Szovjetunióval a világűr meghódításában is. A képen Spiro Agnew alelnök és Lyndon B. Johnson volt elnök figyeli az Apollo–11 startját a Kennedy Űrközpontban.Forrás: Nasa/ Kennedy Space Center
Forrás: NASA
4/23
A Saturn V rakéta mely az Apollo-11 űrhajót a világűrbe repítette a Kennedy Űrközpontban Floridában. Az Apollo–11 1969. július 16-án 14:32-kor (UTC), (helyi idő szerint 9:32) emelkedett a magasba. Az utazás első lépcsője a Föld körüli pálya volt, másfél fordulatnyi időt töltöttek itt el az űrhajósok, amíg minden rendszert le nem ellenőriztek. A rendszertesztek után – miután megbizonyosodtak róla, hogy minden működőképes – gyorsítottak. Az űrhajó a szabad visszatérés pályáján indult a Hold felé.Forrás: NASA
Forrás: NASA
5/23
Az irányítóközpont, ahonnan az Apollo-program vezetője, Samuel C. Phillips vezette a műveleteket. Az Apollo–11 három napig repült a Hold felé, mire elérte azt, és az űrhajósok megkezdhették a pályára állást körülötte.Forrás: NASA
Forrás: NASA/Nasa/ Kennedy Space Center
6/23
Helyi idő szerint 9:32-kor beindultak az Apollo–11-et szállító Saturn V rakéta hajtóművei a 39A indítóállásnál.Forrás: NASA/Nasa/ Kennedy Space Center
Forrás: NASA
7/23
A leszállási folyamat a holdkomp felélesztésével kezdődött. Erre a műveletre azért volt szükség, mert a leszállóegység készleteivel (oxigén, áram, hűtővíz, stb.) nagyon takarékosan bántak a tervezők, csak annyi volt mindenből, amire odalenn a holdfelszínen szükség lehet – plusz persze a le- és felszállás szükségletei némi, de nem túl sok tartalékkal –, ezért a lehető legkésőbb kezdték a készletek használatát, így az űrhajó a lehető legtovább maradt „stand by” üzemmódban. A leszállást végző parancsnok és holdkomppilóta a 10. keringés során mászott át a holdkompba és kezdett az üzembe helyezéshez. A műveletekhez hozzátartozott a beöltözés is, amely önmagában egy óráig tartott, innentől kezdve viszont az űrhajósoknak tilos volt levenniük az űrruhájukat (az odaúton könnyű kezeslábasban utaztak a holdutazók), másfél napig szkafanderben voltak kénytelenek dolgozni. A holdra szállás előtt Armstrong piruettet végez a holdkomppal a Columbia ablakai előtt, hogy Collins ellenőrizhesse a sérülésmentességetForrás: NASA
Forrás: NASA/Neil Armstrong
8/23
Az Apollo–11 holdkompja. A Hold és a Föld.Forrás: NASA/Neil Armstrong
Forrás: NASA
9/23
Elsőként a parancsnok Neil Armstrong lépett a Hold felszínére. 1969. július 21. 2:56 (UTC) volt ekkor. Ekkor hangzott el híressé vált mondata: „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.” („That's one small step for [a] man, one giant leap for mankind.”)Forrás: NASA
Forrás: NASA/Neil A. Armstrong - NASA Apollo Archive
10/23
Edwin E. Aldrin, Jr. kilép a Sas holdkompból, és második emberként lép a Holdra. A fényképet Neil Armstrong készítette 6x6-os Hasselblad kamerájával. A Hasselblad már az 1962-ben indított Mercury űrprogramban is részt vett, és az Apollo-program is az 500CM típusú kameráját használta. A Holdon Armstrong a Hasselblad Data Camera típusát használta, Zeiss Biogon 60mm ƒ/5,6-os objektívvel. Volt még egy fényképezőgép, mellyel a Sas holdkompban és ablakából fotóztak, egy Zeiss Planar 80mm ƒ/2,8-as objektívvel ellátott Hasselblad Elelctric Camera. A könnyített, boritás nélküli gépvázakat az űrhajósok a Holdon hagyták, csak a speciális, 70 kép elkészítésre alkalmas filmmagazinokat hozták vissza a földre.Forrás: NASA/Neil A. Armstrong - NASA Apollo Archive
Forrás: AFP/ImageForum/Nasa
11/23
Armstrong és Aldrin kitűzik az amerikai zászlót a Holdon. A zászlót 12 méterre a holdkomptól helyezték el, a napszélmérő fólia és a tévékamera mellé (a zászlótűzés semmiféle területhódítást nem jelentett, csak amolyan szimbólumként szolgált, mint ahogy a hegymászók is zászlóval jelzik egy-egy hegycsúcs meghódítását). Aztán elhelyeztek néhány emléktárgyat is a holdfelszínen: egy kis fehér tasakban egy szilícium korongon miniatűr betűkkel 73 állam üzenetét, a béke jelképeként egy aranyozott olajágat, az Apollo–1 és az Apollo–11 expedíciós emblémáit és néhány érmét. A szimbolikus tevékenységek egy plakett leleplezésével végződtek. A holdkomp elülső lábán, a létra fokai között egy kis tábla utazott, amelyről csak egy takarólemezt kellett levenniük az űrhajósoknak, hogy láthatóvá váljon a felirat rajta: „Itt vetette meg az ember a Föld bolygóról először a lábát a Holdon. Békével érkeztünk az egész emberiség nevében.”Forrás: AFP/ImageForum/Nasa
Forrás: Getty Images/Nasa
12/23
Míg Armstrong és Aldrin a Holdon tartózkodott, az űrhajó parancsnoki modulja Collinsszal a fedélzetén a Hold körül keringett. A képen földfelkelte a hold felett.Forrás: Getty Images/Nasa
Forrás: AFP/-
13/23
Neil Armstorng felvételén Buzz Aldrin asztronauta műszereket telepít a Holdon. Az Apollo-misszió végéig összesen 12 Hasselblad kamerát hagytak az űrhajósok a Hold felszínén.Forrás: AFP/-
Forrás: NASA
14/23
Emberi lábnyom a Holdon. Az egyik első lépést Neil Armstrong örökítette meg. Buzz Aldrin csizmájának nyoma azóta ikonikus képpé vált, a holdra szállás szimbóluma lett.Forrás: NASA
Forrás: NASA/Nasa/ Headquarters
15/23
Egy másik képen Buzz Aldrin, a holdkomp pilótája pózol az amerikai zászlóval a Holdon. Később az Apollo-program lezárását követően hamar napvilágot látott egy összeesküvés-elmélet, miszerint a holdra szállások – beleértve az Apollo–11 repülését is – sohasem történtek meg, helyette a NASA egy hatalmas hangárban készített műtermi képekkel, tévé- és filmfelvételekkel hamisította a holdi tevékenységek dokumentációját.Forrás: NASA/Nasa/ Headquarters
Forrás: NASA/Nasa/ Headquarters
16/23
A másik kép, amely szimbólummá vált, Buzz Aldrin pilótát örökíti meg, ahogy ellenőrzi a Sas holdkompot a Nyugalom Tengerén. Ez az egyik legtöbbet publikált Apollo-fotó, amelyen Armstrong Aldrinról készített egész alakos közelképet. A feltételezések szerint ez a kép azért nem hiteles, mert Aldrin a Napnak háttal áll, mégis teljesen jól látható a néző felé néző oldala, pedig légkör és annak fényszóró hatása híján a megvilágítástól takart oldalának teljesen feketének kellene lennie (a magyarázat a talaj fényvisszaverő képességében, esetleg a szemben álló Armstrong fehér űrruhájának fényképészeti derítőlapként való viselkedésében keresendő). A NASA és más független szakértők az összeesküvés-elméleteket tételesen cáfolták.Forrás: NASA/Nasa/ Headquarters
Forrás: NASA/Nasa/ Johnson Space Center
17/23
A visszatérő űrhajósokat a USS Hornet anyahajó vízalatti különleges búváregysége fogadta speciális biológiai izolációs öltözetben.A Columbia parancsnoki leszállómodulban mind a három asztronauta: Neil A. Armstrong, Michael Collins és Edwin E. Aldrin Jr. épségben, helyi idő szerint 1969. július 24-én 11:49-kor a tengerben landolt 812 tengeri mérföldre Hawaiitól, és mindössze 12 tengeri mérföldre a rájuk váró anyahajótól.Forrás: NASA/Nasa/ Johnson Space Center
Forrás: NASA
18/23
Az űrhajósok a USS Hornet fedélzetén azonnal karanténba kerültek, ahol a már a Csendes-óceán térségében várakozó amerikai elnök, Richard Nixon meglátogatta őket. A Holdról az Apollo-programig csak nagyon kevés ismeret állt rendelkezésre, így megvolt a kockázata, hogy az új közegben valamilyen ismeretlen eredetű fertőzés éri Armstrongékat, ezért a tervek a hazatéréskor egészségügyi elszigetelést írtak elő. Emiatt a leszálláskor egy speciális műanyag öltözetbe és maszkba kellett bújniuk a holdutazóknak, majd a hajóra lépve késedelem nélkül be kellett szállniuk egy lakókonténerbe, melyet rájuk zártak. A külvilág jókívánságait csak a konténer ablakain keresztül fogadhatták. A konténerrel a Hornet anyahajó Hawaiiba hajózott, ahol Pearl Harbourban átrakodtak egy katonai szállítógépre, amely az anyaországba vitte a „bezárt” holdutazókat. Armstrongék csak Houstonban, egy külön erre a célra létrehozott épületben, a Lunar Receiving Laboratoryban szállhattak ki.Forrás: NASA
Forrás: Getty Images/Getty Images/Space Frontiers
19/23
Az űrhajósok által begyűjtött kőzetminták a NASA houstoni Manned Spacecraft központjába kerültek.Forrás: Getty Images/Getty Images/Space Frontiers
Forrás: NASA
20/23
A karantén alóli felmentést követően az űrhajósok útja New Yorkba vezetett, ahol egy fergeteges parádéban hajtattak végig nyitott kocsijaikban a „Hősök Kanyonján”, azaz a Broadway és a Park Avenue egy szakaszán, a Városházától az ENSZ palotáig terjedő részén, ahol az ünneplő tömeg konfettiözönnel ünnepelte a holdutazókat.Forrás: NASA
Forrás: NASA
21/23
A hazai ünneplést követően az ünnepelt hősök egy 37 napos, 23 országot érintő Föld körüli útra indultak. Richard Nixon az elnöki különgépet (egy Boeing VC-137B-t, amelyet a köznyelv „Air Force One”-ként ismer) adta kölcsön az űrhajósok útjához. Az asztronautákat fogadta VI. Pál pápa is a Vatikánban.Forrás: NASA
Forrás: US Mint
22/23
Az ötvenéves évfordulóra az amerikai jegybank pénznyomdája különleges arany- és ezüstérméket bocsátott ki.Forrás: US Mint
Forrás: Nasa/Johnson Space Center
23/23
Az asztronauták: balról a parancsnok, Neil A. Armstrong, a parancsnoki modul pilótája. Michael Collins, és a holdkomp pilótája, Edwin E. Aldrin Jr.Forrás: Nasa/Johnson Space Center