Nézze meg, hogyan termesztik a dohányt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - galéria

Forrás: MTI/Balázs Attila
1/9
Levegőn szárított dohányleveleket pakol egy dohánytermesztéssel foglalkozó család tagja a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei BiribenForrás: MTI/Balázs Attila
Forrás: MTI/Balázs Attila
2/9
A dohányt a többi mezőgazdasági termékhez hasonlóan termesztik. A dohány egynyári növény, melyet általában géppel vagy kézzel takarítanak be.Forrás: MTI/Balázs Attila
Forrás: MTI/Balázs Attila
3/9
A betakarítás után a dohányt szárítják, melynek során lassú oxidáció és a karotinoidok lebomlása megy végbe. Ez teszi lehetővé, hogy a mezőgazdasági termék felvegye azokat a tulajdonságokat, mely a füst „bársonyosságát” adják.Forrás: MTI/Balázs Attila
Forrás: MTI/Balázs Attila
4/9
A magyar dohánytermelésről szóló első adatok 1701-ből származnak. Egészen az 1851-es dohánymonopólium bevezetéséig a dohányt szabadon termesztették főleg kertekben, így rendkívül sokféle helyi fajta alakult ki.Forrás: MTI/Balázs Attila
Forrás: MTI/Balázs Attila
5/9
Ez az évjárat egészen rendkívüli, a termelők minden rosszat megkaptak, amit lehetett, aszályos tavasz, hűvös idő, fagy, komoly mennyiségű csapadék, jég- és homokverés, ez mind a növény ellen dolgozott.Forrás: MTI/Balázs Attila
Forrás: MTI/Balázs Attila
6/9
A szárított dohányleveleket lábbal tömörítik.Forrás: MTI/Balázs Attila
Forrás: MTI/Balázs Attila
7/9
A szélsőséges időjárásra nem lehetett felkészülni, ezért vannak szép ültetvények és gyengébb területek is, így akár egy közepes termés is lehetséges.Forrás: MTI/Balázs Attila
Forrás: MTI/Balázs Attila
8/9
A kedvezőtlenebb termelési helyzet ellenére megvan a piaca a magyar dohánynak, a dohánygyár fel tudja majd használni az utolsó gramm megtermelt dohányt is.Forrás: MTI/Balázs Attila
Forrás: MTI/Balázs Attila
9/9
A dohánytermelés Magyarországon, mintegy 10-12 ezer embernek ad munkát, alapvetően hátrányos helyzetű térségekben.Forrás: MTI/Balázs Attila