Egy évszázada elveszett freskót találtak régészek Peruban

1/11

Régészek újra felfedeztek egy mitológiai jeleneteket ábrázoló prehispán freskót Peru északi részén, amelyet eddig csak több mint egy évszázados fekete-fehér fotókon láttakForrás: AFP/Sam Ghavami

2/11

"Ez egy kivételes felfedezés, mindenekelőtt azért, mert a prekolumbián régészetben ritkán kerül elő ilyen minőségű falfestmény" - mondta Sam Ghavami, a svájci régész, aki az ásatásokat vezette, amelyek októberben feltárták a freskótForrás: AFP/Sam Ghavami

3/11

Ghavami négy éven át kereste a sziklafestményt, amely szerinte körülbelül 1000 éves lehet. A svájci régésznek egy perui diákokból álló csapat is segítettForrás: AFP/Sam Ghavami

4/11

"Ennek a festménynek a kompozíciója egyedülálló a spanyolok előtti Peru falfestészetének történetében" - tette hozzá a svájci Fribourgi Egyetemen végzett régészForrás: AFP/Sam Ghavami

5/11

A freskó a Huaca Pintada templom része, amely az 1. és 8. század között virágzó Moche civilizációhoz tartozott, és a Holdat, az esőt, az iguánákat és a pókokat tisztelteForrás: AFP/Sam Ghavami

6/11

A feltárt falfestmény körülbelül 30 méter hosszú. A kék, barna, piros, fehér és mustársárga festékkel festett képek kivételesen jól megmaradtakForrás: AFP/Sam Ghavami

7/11

Az egyik részen harcosok menetét láthatjuk, amint egy madárszerű istenség felé tartanak. A festett képeket "úgy tűnik, hogy az ősök kultusza köré épülő szakrális hierarchia és a természet erőivel való bensőséges kapcsolatuk ihlette" - mondta GhavamiForrás: AFP/Sam Ghavami

8/11

A svájci régész elmondta, hogy a falfestmény üzenetének megfejtése a kutatásai részét képezi majd, de úgy véli, hogy úgy értelmezhető, mint a régió ősi lakóinak politikai és vallási rendjének metaforikus képe. A felfedezés azért is szokatlan, mert két preinkán kultúra stílusának és elemeinek keveredését mutatja: a moche és a lambayeque kultúrákét, amelyek Peru északi partvidékén éltek Kr. u. 900 és 1350 közöttForrás: AFP/Sam Ghavami

9/11

A falfestmény létezéséről csak a Peruban hosszú éveket élt német etnológus, Hans Heinrich Bruning 1916-ban készített fekete-fehér fotói alapján lehetett tudniForrás: AFP/Sam Ghavami

10/11

A Bruning által készített fotókról senki nem tudott, amíg 1978-ban meg nem találták őket. A régészek azóta tudnak a freskók létezéséről, de senki nem kezdett ásatásokba a környéken, mert azt hitték, hogy nem találnak ott semmitForrás: AFP/Sam Ghavami

11/11

Az évek múlásával sűrű növényzet fedte be a helyet. A freskó felkeltette Ghavami érdeklődését, aki doktori disszertációján dolgozott a kulturális átmenetekről. Először hosszas harcot kellett vívnia, hogy engedélyt kapjon az ásatás megkezdéséhez. Majd a család, amely a földterület tulajdonosa volt, két év után adott zöld utat Ghavaminak. "A sikeres eredményhez még egy sámán támogatása is kellett, aki a szentély szellemével dolgozott." - mesélte GhavamiForrás: AFP/Sam Ghavami