A halálba küldött emberek fotói Csernobilból

A group of liquidators ready to climb the top of the Chernobyl nuclear reactor after the disaster.

Likvidátorok – így hívták azokat az embereket, akiket a biztos halába küldtek 29 évvel ezelőtt Csernobilban. Az atomerőmű négyes reaktora 1986. április 26-án robbant fel, radioaktív szennyezéssel borítva be Európa nagy részét. A katasztrófa következtében 10 napig égett a nukleáris fűtőanyag. Előbb az erőműhöz legközelebb eső Pripjaty teljes lakosságát telepítették ki, majd május első napjaiban a reaktor 30 km-es körzetéből minden embert. A zóna jelenleg is zárt terület, négyezer ember dolgozik ott. 

Helikopterről mérik a radioaktív sugárzás erősségét a felrobbant erőmű felett Forrás: RIA Novosti/Kostin Igor

A sérült reaktort lezáró betonszarkofág építésében mintegy 200 000 ember vett részt közvetlenül. Őket likvidátoroknak nevezték, és tartalékos katonaként sorozták be, majd vitték Csernobilba. Közülük néhány tucatnyian olyan sugárdózist kaptak, ami a közvetlen halálukat okozta. Sokan azonban hosszú lappangási idő után kezdtek el különböző betegségekben szenvedni. A besorozott kényszermunkások közül 13 000 likvidátor már négy évvel később nem élt – 20 százalékuk öngyilkos lett –, és 70 000 volt súlyos beteg – írta korábban az Origo.

Likvidátorok indulnak a sérült blokkba Forrás: RIA Novosti/Kostin Igor

A mentésben részt vevő katonák kaptak ugyan vegyvédelmi ruházatot, de az nem nyújtott elegendő védelmet az erős sugárszennyezettség ellen, ráadásul nagyon kényelmetlen és meleg is volt.

A katonákon kívül más szervezetek tagjai is részt vettek a mentésben, ők pedig azt viselték, ami volt: a milicisták rendőregyenruhában, a vegyészek laboratóriumi köpenyben, az egyszerű munkások kezeslábasban dolgoztak, amelyet gyakran házi készítésű anyagokkal, például olajjal elkevert mosószappannal impregnáltak – számolt be a combatgear.blog.hu.

Sugármentesítik a környező területeket Forrás: RIA Novosti/Ankov Vitaliy

A tragédia utáni években összesen 600 000 ember vett részt a mentési munkálatokban, amelyek egyik fő célja az volt, hogy elzárják a megrongálódott reaktort. Egy modern szarkofág még most is épül, és bár a tervek szerint idén el kellett volna készülnie, a befejezés dátumát 2017-re módosították.

Kórházban a katasztrófa egyik likvidátora Forrás: RIA Novosti/Vyatkin Vladimir

A Greenpeace szerint azonban a 2,15 milliárd euróra becsült mentesítési költségvetésből még hiányzik 615 millió euró.

A likvidátorok egyébként 100 rubel jutalmat kaptak – akkoriban 17 forintot ért egy rubel –, és persze oklevelet is.

Fizikoterápiás kezelést kap Moszkvában az egyik likvidátor Forrás: RIA Novosti/Vyatkin Vladimir

A mentést végzők között dolgozott a helyszínen orvosként Vladisz Zatlersz, Litvánia későbbi államfője is.

„Csak egy hónap után kaptunk sugárzásmérőket, és azok többsége sem működött. Így fogalmunk sem volt arról, hogy mekkora dózist kaptak a munkások, akik az erőmű tetején dolgoztak. De azt láttuk, hogy sokan haldokolnak” – emlékezett vissza a mentés első heteire.

A likvidátorok és tűzoltók emlékműve Csernobilban Forrás: AFP/Sergei Supinsky

Több ENSZ-szervezet és a három leginkább érintett ország – Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország – részvételével 2006-ra készült el az addigi legátfogóbb egészségügyi tanulmány a tragédia hatásairól. A katasztrófa körülbelül 50 ember azonnali halálát okozta. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és az Egészségügyi Világszervezet jelentése azt állítja, a közvetlenül a sugárzás miatti halálozások száma 9000-re tehető. A jelentés leszögezi: „nem lehetséges a halálos rákbetegségek számának pontos megbecslése”.

Egy férfi gyújt gyertyát a szerencsétlenséget követő mentesítő munkálatokban részt vett csernobili áldozatok emlékműve előtt a Kijevtől 190 km-re északra fekvő Szlavuticsban Forrás: MTI/EPA/Szerhíj Dolzsenko

A hosszú távú egészségügyi hatások vonatkozásában komoly vita alakult ki a szakértők között. A Greenpeace 52 nemzetközi szakértő bevonásával szintén vizsgálta a katasztrófa egészségügyi következményeit. Összesítésük szerint a csernobili baleset mintegy 270 000 rákos megbetegedésért és 93 000 rákos megbetegedés miatti halálesetért felelős.

A jelentés szerint nagyságrendekkel több megbetegedés (többek között pajzsmirigyrák, leukémia, impotencia és szaporítószervi megbetegedés, terhességi és születési rendellenesség) várható a vizsgált három országban. A társadalmi hatások pedig felbecsülhetetlenek.

Új, az eddiginél biztonságosabb védőburkot szerelnek össze a csernobili atomerőműben. A radioaktív anyagok tökéletesebb elszigeteléséhez épített, 105 méter magas, 150 méter hosszú és 260 méter széles acélboltozattal fedik be a 4-es reaktorblokkot, amelyben 1986. április 26-án robbanás történt. Forrás: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko