Szögesdrót mögött tanulják az ábécét

Vágólapra másolva!

Szűkös terek, áttörhetetlen falak: a balassagyarmati börtönből és fegyházból csak a tanulás és az együttműködés jelent kiutat. Sokan a rács mögött találkoznak életükben először rendszeres munkával, vagy ott fejezik be az általános iskolát. Tudta, hogy a rendőrök cipőjét is itt készítik?

Koncz Tamás,

Polyák Attila

Vágólapra másolva!

Balassagyarmat börtön

A Magyarországon egyedülálló, műemléki védettségű börtöntorony valódi erődítménynek tűnik. Az épületet az 1840-es években emelték a Vármegyeháza mellett, ilyen elrendezésű börtönre Európában nálunk és csak Hollandiában van példa - büszkélkedik Budai István börtönparancsnok.

A börtön és fegyház négyemeletes, körleteiről egy felügyelő és egy nevelőtiszt gondoskodik - szintenként száz elítélt juthat rájuk. A nevelők feladata, hogy közvetítsenek a rabok és a börtön vezetése között. Az elítéltek hozzájuk fordulnak minden gondjukkal, akkor is, ha más cellába, körletbe szeretnének átkerülni.

A balassagyarmati börtönben a rabok 90 százaléka dolgozik, többségük az Ipoly cipőgyár börtönrészlegeiben. Ők készítik a rohamrendőrök és börtönőrök bakancsait, öveit, pisztolytáskáját is. A cipőgyár a Nógrád megyei térség legnagyobb munkaadója. Gyilkosok és alkalmi fatolvajok együtt dolgoznak itt, a cellákba viszont bűncselekményük súlya alapján sorolják be őket.

Lajko, Jocó, Gino - mintha csak egy osztályterem fogasát látnánk. A fegyház és börtön foglyai közül sokan az általános iskolát sem fejezték be, mielőtt rács mögé kerültek volna, van, aki itt tanul meg rendesen írni-olvasni. Minden évben 60-70 fő iratkozik be az 5-8. osztályba, azaz a rabok hetede. A börtönparancsnokság emellett OKJ-s képzésekkel, személyes felkészítéssel próbálja a rabokat visszaterelgetni a társadalomba.

Nyugodt meló ez, egyedül vagyok. A zajt is megszoktam már - mondja a cipőtalpakat gyártó gép mellett dolgozó Gergő. A huszonhét éves férfi két hónap múlva szabadul, állítása szerint tíz köbméter lopott fa miatt került be - otthon négy- és hatéves kislánya várja.

Akik komolyan veszik a jóvátétel folyamatát, és önkéntesként vállalnak munkát, kedvezményeket kapnak, időnként a városban is takaríthatnak. A börtönképzéssel pedig olyan szakmákat tanulhatnak meg, mint a kőművesség, a targoncakezelés vagy a konyhai kisegítés.

Lombfűrésszel vág kacskaringós mintákat a fiatal rab, mintha csak technikaórán lenne. A kötelező munkaórák utáni szabadidőt kézművességgel is tölthetik az elítéltek.

Így készül a lemezelt csodaszarvas: a nagy műgonddal, csiszolt, ragasztott domborművön szabadidejükben dolgoznak a rabok – faragványuk egy önkormányzati épület, esetleg iskola falát díszíti majd. Az önkéntesen vállalt munka része a börtön jóvátételi programjának: a fogvatartottak így bizonyíthatják, hogy megbánták tettüket, és adni is szeretnének valamit az okozott károk után.

Zárka a körletfelügyelő szemszögéből. A pár négyzetméteres helyiségben nyolcan laknak – a börtön és fegyház jelenleg 140 százalékos kapacitással működik –, de a cellákban a zsúfoltság ellenére is katonás rendet találtunk. Ébresztő után az elítéltek élére hajtogatják takarójukat, törölközőiket. A tisztaságért, a cellán belüli fegyelemért a zárkafelelősnek kell számot adnia.

Csend és figyelem: dísztokokat készítenek az elítéltek, munkájukat bőrdíszműves irányítja. Sokan életükben először a börtönben találkoznak a napi munkával, itt tanulják meg, milyen rendszerben, szabályok szerint élni. "Vannak rabok, akik a szüleiket sem látták soha dolgozni" - mondja Budai István börtönparancsnok. A kényszerített fegyelem viszont függővé is tesz: az elítélt egy életre hozzászokhat, hogy minden percét irányítsák, a külvilágban viszont nem kap majd ilyen támaszokat.

Dohányos zárka a negyediken: lépésnyi hely, aprócska tévé, alacsony mennyezet. A szűkös tér önmagában is őrjítő, ami viszont igazi sokként éri a bekerülőket, az az önállóság elvesztése. Ahhoz is engedélyt kell kérni, ami azelőtt magától értetődő volt – egy telefonhívás, esti zuhany, vagy ha az elítélt vásárolni akar valamit a börtönboltban. A tévét sem lehet kapcsolgatni egyeztetés nélkül, a zárkaközösség dönti el, hogy sorozatot néz vagy meccset.

A rabok önismereti tréningeken vehetnek részt. Itt agressziókezelést is tanítanak: hogyan kell viselkedni egy koccanásos baleset, vagy munkahelyi vita során. Sokan azonnal ütnének egy ilyen helyzetben, a felkészítés közben viszont megtanulják kezelni indulataikat. Ez a zárkák közegében is jól jöhet.

Fegyencedzés: parányi udvaron kondiznak, napoznak reggelente és délután fél-fél órát a foglyok. A levegőzést sem lehet elbliccelni, kötelező, mint a reggeli fél ötös ébresztő vagy a napi nyolc óra munka.

"Amit tettem, az megbocsáthatatlan. Egy ember életére törtem"- mondja nagy levegőt véve Fehér Tibor. A férfi 14 évet kapott. Az utóbbi három évben szobrászkodással tölti szabad óráit, főként arcokat, címereket farag. Ha szabadul, szívesen el is adná munkáit, bár tudja, hogy ebből nehéz lenne megélni.

A folyosóablakokat is rácsok védik, a villámhárítóra pedig NATO-pengés szögesdrótot erősítettek az első emelet magasságában.

A Szent Adorján börtönkápolna és könyvtár: falait három önkéntes restaurálta egy képzőművész vezetésével. Munka közben maguk is megújultak: ellesték a technikát, szabadulásuk óta ketten is restaurátorként dolgoznak. A kápolnába Danyi Mihály lép be: az emberölési kísérletért elítélt férfi 6 év 6 hónapot kapott, börtönévei alatt kijárta az általánost, és három OKJ-s tanfolyamot is elvégzett.

Valaki mindig figyel a falakról, de szökési kísérletre évtizedek óta nem volt példa. Nehéz is lenne innen menekülni, az erődítményszerű börtöntornyot szögesdróttal, villanypásztorral megerősített falak övezik, a cellák keskeny ablakai pedig a torony belső udvarára nyílnak.