Nem volt három életük - hatvan éve alakult meg a Munkásőrség

Vágólapra másolva!

A munkásőrséget az 1956-os forradalom leverése után azzal a céllal alakították meg, hogy Kádár János és az MSZMP közvetlen irányítása alatt a párthoz hű, megbízható fegyveres testületet hozzanak létre, amely párthadseregként elejét veszi a forradalomhoz hasonló eseményeknek. Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága 1957. január 29-én határozatot hozott, amelynek kivonatát 1957. február 12-én tették közzé a KB Tájékoztatójában. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957. február 18-án adta ki a munkásőrség megszervezéséről szóló 1957. évi 13. számú, törvényerejű rendeletét.A munkásőrségbe rengetegen jelentkeztek, áprilisra már 20 ezren léptek be, de ez a szám gyorsan 60 ezerre nőtt. Budapesten már márciusban erőfitogtató felvonulást rendeztek, és ettől kezdve rendfenntartóként ott voltak minden párt- és állami ünnepségen, Kezdetben pisztolyokat kaptak, amelyeket haza is vihettek, majd a PPS géppisztoly lett a munkásőr fegyvere. Híres indulójukban így énekelték meg életüket: "Munkásőrnek egy baja, így van-e, Mért nincs három élete, élete: Egyiket a pártnak adja, másikat a párja kapja, Harmadikkal egy a fegyvere, Hej!"Bár az évek során a munkásőrség jelentősége egyre csökkent – fegyverként már csak a néphadsereg levetett felszerelését kapták –, harckészültsége a magyarországi rendszerváltásig megmaradt. A rendszerváltás során elfogadott 1989. évi XXX. törvény a testületet 1989. október 20-án jogutód nélkül feloszlotta. Az 1989. október 31-én az ún. „négyigenes” népszavazáson a szavazók 94,9%-a a munkásőrség megszüntetésére szavazott. A munkásőrök elbúcsúztak fegyvereiktől és békében hazamentek.