Az OECD szerdán nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint tavaly az előző évhez képest világszerte tíz százalékkal nőtt a privatizáció és becslések szerint összességében elérte a 145 milliárd dollárt.

A fejlődés mozgatórugója a tanulmány szerint az, hogy az államok csökkentik gazdasági szerepüket, növekednek a költségvetési megszorítások, és a privatizáció a legolcsóbb, adósságot nem gerjesztő módszer a külső finanszírozásra. A privatizációs lendület következménye továbbá az új technológiák elterjedésének, valamint a tőkepiacok liberalizációjának és globalizálódásának.

Az eurózónán belül mindenekelőtt a távközlési és az energiaipari piacmegnyitásokat előíró EU irányelvek járulnak hozzá a privatizációs hullámhoz.

A tanulmány szerint Franciaországban az 1997. június óta hatalmon levő baloldali Jospin-kormány évente mintegy 10 milliárd dollárnak megfelelő összegben magánosított. A legjelentősebb privatizációk között volt az Aerospatiale 17 százalékának magánosítása 1,4 milliárd dollárért, a Thomson Multimedia magánkézbe adása, valamint az Air France 20,7 százalékának privatizációja, 700 millió dollárért.

Németországban a tavalyi legfontosabb magánosítás a Deutsche Telekom második kibocsátása volt, 10 milliárd dollár értékben. Spanyolországban a nyolcvanas évek első privatizációs hulláma után 1996 óta újabb lendületet kapott a privatizáció, míg Olaszországban a magánosítási kedvet az eurózónához való csatlakozás kritériumainak betartása fokozta. Az olaszországi privatizáció 1993 óta 90 milliárd dolláros összvolument ért el.

Az átmeneti gazdaságokban, például Lengyelországban, Magyarországon vagy Csehországban az OECD erős magánosítási szintet regisztrált, amelyet a tanulmány leginkább a szükségszerűségre vezet vissza: a privatizáció többletforráshoz juttatja a gazdaságot, elősegíti az intézményfejlesztést és a szabad piacgazdasági rendszer bevezetését.

(MTI)

Ajánlat:

OECD