Módosítani kell a távközlési törvényt a piacnyitáshoz

Optimális esetben 2002. január elsején nyitható meg a hazai hírközlési piac. Ekkor léphet ugyanis hatályba az egységes hírközlési törvény és az azt kiegészítő végrehajtási rendeletcsomag. Ebben bízik a Hírközlési Főfelügyelet elnöke. A törvény kilencedik szövegváltozata a Miniszterelnöki Hivatalban van, ahonnan az a kodifikálás és a tárcaegyeztetés után kerül a kormány elé, várhatóan október végén. Így tavaszra megszülethet a törvény.

A magyar hírközlési piacon eddig körülbelül ezermilliárd forint értékű tőkét fektettek be a nemzetközi és a hazai társaságok. A piaci szereplők éves árbevétele csaknem 800 milliárd forint. A liberalizációnak láthatóan van tétje. Egyáltalán nem mindegy, milyen körülmények között léphetnek új szolgáltatók e területre.

A legutolsó hírközlési miniszter sokszor emlegette: fél évvel, egy évvel a Matáv monopoljogainak megszűnése, 2001 december vége előtt is meg lehet nyitni a piacot. Az időpontokkal azonban nem szabad dobálódzni. Nem érdemes elsietni a jogszabályalkotást a hírközlési piacon sem, mert az megbosszulja magát. Csehországban például már az idén tavasszal megszavazták a liberalizációhoz szükséges új törvényt, ám elmaradt a végrehajtásra vonatkozó rendeletek sora. Tehát a helyzet semmit sem változott, olyan, mintha piacnyitás nem is lett volna. Frischmann Gábor, a Hírközlési Főfelügyelet (Hif) elnöke szerint az ilyen helyzet nemkívánatos jogbizonytalanságot szül, amit idehaza mindenképpen el kellene kerülni. Ezért ragaszkodik személy szerint is ahhoz, hogy Magyarországon harmonizált módon, tehát a törvény és a végrehajtási rendeletcsomag egyidejűleg lépjen hatályba.

Maga a törvény, illetve annak tervezete mintegy húsz felhatalmazást ad, magyarán ennyi helyen kell kiegészíteni a keretrendszert a kiegészítő jogszabályokkal. Ezek határozzák majd meg például a piac felszabadításával bevezetendő egyetemes szolgáltatást, az ehhez kötődő pályázati rendszer feltételeit, a kapcsolódó támogatások nagyságát, pénzügyi forrásait.

A piacnyitásig hátralévő bő egy évben is szükség lehet a meglévő távközlési törvény bizonyos elemeinek módosítására. Ilyen az előfizetőt elérő utolsó hálózati elem, az előfizetői hurok részleges megosztására vonatkozó átmeneti szabályozás. A MeH-be nemrégiben benyújtott törvénymódosítás az egységes hírközlési törvény megszületéséig tartó átmeneti időben nyitná meg az úgynevezett ADSL, az aszimmetrikus digitális előfizetői vonalak piacát. Ez azért fontos, mert így a koncessziós szolgáltatók kizárólagos jogainak tiszteletben tartása mellett a széles sávú elérés piacán már megkezdődhetne a verseny.

Az új egységes hírközlési törvény nemzetgazdasági jelentőségét elemezte nemrégiben a GKI Gazdaságkutató Rt. A makrogazdasági hatásvizsgálatot végző társaság elnöke, Vértes András úgy véli, a törvény elfogadása, a piaci versenyt erősítő végrehajtási jogszabályok kialakítása és gyakorlati érvényesítése esetén a bruttó nemzeti termék, a GDP növekedése érezhetően gyorsulhat. Ennek mértékéről a GKI szakértői úgy nyilatkoztak, hogy az a liberalizáció kezdetétől számítva akár 1, később - 2005-2010 között - évi 0,3-0,4 százalékponttal emelkedhet. Ezen belül a távközlési szektor fejlődése fokozódik: eleinte évi 2-3, később 0,4-0,5 százalékpontot érhet el a bővülés. Az általános infláció 2002-2004 között évi körülbelül 1 százalékponttal alacsonyabb lesz az egyébként bekövetkezőnél.

A gazdaságkutatók előrejelzése alapján a távközlés fogyasztói árainak évi 6-8 százalékos mérséklődése valószínűsíthető. A lakosság fogyasztása tízéves távlatban évi 0,5 százalékponttal magasabb lehet az egyébként bekövetkezőnél. A közvetlenül nem mérhető különböző hatásokon keresztül a távközlés és az informatika katalizátorszerepet tölthet be a gazdaság, a társadalom és az egyének fejlődésében.

Regős Zsuzsa

(Népszava)

Ajánlat:

Hírközlési Főfelügyelet

Miniszterelnöki Hivatal