Még több bevásárlóközpont épül

Jövő év végére a meglévő valamivel több mint egymillió négyzetméternyi bevásárlóközpont mellé országszerte további egymillió négyzetméter megépítése várható - derül ki Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) elemzéséből.

Minden jel arra utal, hogy hazánk bevásárlóközpont-nagyhatalom lesz. Az ide elsőként érkező fejlesztőknek ugyanis eltökélt szándékuk, hogy magyarországi helyszínről hódítsák meg a többi kelet-európai piacot. Ennek bizonyítéka, hogy a beruházók az idei év végéig országosan több mint 340 milliárd forintot költöttek el csak bevásárlóközpontok építésére, jövőre pedig 225 milliárd forintot szánnak befektetéseikre.

Budapesten egyelőre 600 ezer négyzetméternyi bevásárlóközpont működik – tudta meg a Magyar Hírlap Muharos Noémi kutatótól, az MBSZ munkatársától. A jövőben azonban még nagyobb tempót diktálnak a befektetők: Budapesten a tervek szerint jövőre 18 bevásárlóközpont épül, vidéken 24-et vettek tervbe. Így 2001 végére számuk már meghaladja a százat, alapterületük pedig a kétmillió négyzetmétert.

S hogy mennyit bír el a hazai piac? A szakmabeliek állítják: még távol vagyunk a túltelítettségtől. A nemzetközileg használatos normák alapján ugyanis a kiskereskedelem összforgalmából 9 százalékban részesednek a központok, s ez az arány még nem éri el az európai átlagot. Az unió országaiban átlagosan a kiskereskedelemből a bevásárlóközpontok 18,9 százalékos darabot hasítottak ki. Az Egyesült Államokban viszont az arány egyenesen 51 százalékos, ott a piacon már át is vették a vezetést az óriásüzletek, amelyekből Amerikában több mint 42 ezer működik.

Muharos Noémi szerint Amerikában már az úgynevezett hibrid mallok is kezdenek elterjedni. Érdekességként említette, hogy Kanadában már akad olyan bevásárlóközpont, melyben iskola is helyet kapott.

Ha szétnézünk a számunkra fontos országokban, azt tapasztaljuk, hogy Németországban például (ahol több mint 82 millióan élnek) 279 bevásárlóközpont található, 9,2 millió négyzetméternyi területtel. (A következő években 24 központ építését tervezik, főként a keleti országrészben.)

Ezek forgalma a kiskereskedelemből 8 százalékos. Ausztria 8 millió lakosa 104 bevásárlóközpontban 1 millió 250 ezer négyzetméteren költheti a pénzét. Itt a központok a kiskereskedelemből 13 százalékkal részesednek. Svájcban a 7 millió lakos 60 bevásárlóközpontot kereshet fel 900 ezer négyzetméteren, s az "árutemplomok" 12 százalékkal részesednek a kiskereskedelmi forgalomból. Magyarországon a Plaza Centers Hungary, illetve a Trigránit csoport terjeszkedik a legnagyobb ütemben. A hipermarketek terén pedig a Cora, a Tesco, az Interspar a legjelentősebbek.
A hipermarketek között az Auchan eddigi sikerén felbuzdulva a XXII. kerületben a Nagykőrösi útra is tervezett üzletet, egy pedig már a Szentendrei úton épül. A Mammut Üzletház Rt. is elkezdte építeni kettes számú áruházát a Lövőház utcában. A Magyar Hírlap információi szerint a XX. kerületi Méta úton egy 125 ezer négyzetméteres Megacenter építése is komolyan szóba került.

Vidéken ugyanakkor ma még ismeretlen a fővárosihoz hasonló bevásárlóközpont-dömping. A fővároson kívül eddig 35 bevásárlóközpont (Ebben nincsenek benne a hipermarketek. - A szerk.) épült. Ezek közül a miskolci Szinva Park - 30 ezer négyzetméterrel, a budaörsi Auchan - 24 ezer négyzetméterrel - és a debreceni Malompark üzletközpont - 22 ezer négyzetméterrel - a legnagyobbak.

A vásárlóerőt tekintve kedvezőtlenebb helyzetben lévő keleti országrész is feliratkozott - igaz csak két várossal, Debrecen és Nyíregyháza - a listára. Hajdú-Bihar megye székhelyén például már megnyitotta kapuit egy centrum, épül a második, sőt, már tervezik a harmadikat is.

Iván Gizella

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége

Korábban:

Gyorsan terjednek a hipermarketek és diszkontok
2000. november 16.