A gyáriparosok hiányolják az érdekegyeztetést

Az érdekegyeztetés jelenlegi rendszere működésképtelen, hiányzik a társadalmi szintű párbeszéd, a szakértői bizottságok megszűntével pedig rendre előkészítetlen, ad hoc jellegű döntésekkel kénytelenek szembesülni a gazdasági élet szereplői - összegezte negatív tapasztalatait Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) elnöke. Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a kritikákra azzal reagált, hogy a szakmai egyeztetés minősége az érdekképviseletek által delegált szakértőktől is függ.

Kemény kritikával illette tegnap az érdekegyeztetés mechanizmusát Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke, aki kérdésünkre leszögezte: elfogadhatatlan a társadalmi szintű párbeszéd jelenlegi rendszere. A legnagyobb hibának azt tartja, hogy megszűntek a szakértői bizottságok, emiatt nincs lehetőség a szakmai egyeztetésekre, s ezért a fontos kérdésekben rendre ad hoc döntések születnek. A szakmai konzultációk hiánya miatt sem tavaly, sem idén nem kerülhetett sor az állami költségvetés - ezen belül a különböző adók, járulékok - érdemi vitájára. Most is az érdekegyeztetés minimális követelményeit figyelmen kívül hagyva folynak a jövő évi bértárgyalások. Széles elmondta, a minimálbér ügyében is kialakították álláspontjukat, meg is küldték azt a kormánynak, ám választ azóta sem kaptak. Az elnök szerint azzal, hogy 40 ezer forintra emelkedett a minimálbér, csaknem 100 milliárdot nyer a költségvetés. Ennek mintegy felét illene visszaforgatni azokba az ágazatokba, ahol ennek következtében elbocsátások várhatók.

Széles kritizálta a Széchenyi tervet is, amelyről az első változat elkészítése óta nem kérték ki véleményüket. Megjegyezte, hogy a kétéves költségvetésben egyetlen sor sincs a nemzeti fejlesztési csomagról, vagyis nem tudni, mennyi pénz áll rendelkezésre a terv megvalósítására.

Az MGYOSZ elnöke elgondolkodtatónak tartja, hogy a nagy parlamenti pártok nem foglalnak állást a multinacionális cégeket ért politikai támadások ügyében, ehelyett átadják a terepet a kisebb politikai erőknek, amelyek viszont félrevezetik a közvéleményt. Mindez - fogalmazott - "gépromboláshoz" vezethet. A MGYOSZ tegnapi közgyűlésén egyébként megszüntették a társelnöki pozíciót, Orbán Istvánt, aki eddig betöltötte ezt a posztot, általános elnökhelyettessé választották meg.

A társadalmi párbeszéd fórumain zajló szakmai munka minősége az érdekképviseletek által delegált szakértőktől is függ - reagált a kijelentésekre Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Leszögezte: az Országos Munkaügyi Tanácsban több szakmai bizottság is működik, de a kormány attól sem zárkózott el, hogy a Gazdasági Tanácsnak is legyenek szakértői bizottságai. Erre vonatkozóan már kérték a GT-ben részt vevő szervezetek javaslatát, de eddig ilyen nem érkezett - mondta a politikai államtitkár.

- Több fórum is létezik, amely igenis lehetőséget teremt a munkaadói vélemények kifejtésére - mondta Kiss Tóth Péter, a GM kommunikációs vezetője. Tavaly április és 2000. szeptember közt 15-ször ült össze az Országos Munkaügyi Tanács, négyszer a Gazdasági Tanács, hétszer-hétszer az Európai Integrációs Tanács és a Szociális Tanács.

A minimálbérről - mely az egyik vitatott pont - a kormánynak a szociális partnerek megegyezésének hiányában is dönteni kellett, hiszen a mindenkori jövő évi minimálbér összegéről az előző évben határozni kell. Ehhez hasonló gyakorlatot követ több nyugat-európai ország is. A GM illetékese szerint az EU országjelentése is igazolja a kormánypolitikát: a korábbi hosszú távú helyett az idei jelentés rövid távon is érettnek tartja a magyar gazdaságot a csatlakozásra.

A vádakkal ellentétben jelentős részt vállalnak a külföldi társaságok a közterhek viseléséből és tetemes adót fizetnek - mutatott rá Pitti Zoltán, az Általános Vállalkozási Főiskola tanára kedden egy, a külföldi tőke szerepéről tartott előadásában. Az APEH egykori elnöke, akit az MTI idézett, figyelmeztetőjelként értékelte, hogy egyre csökken a Magyarországra érkezett működőtőke- és portfólió-befektetések értéke.

Pitti elmondta azt is: a külföldi érdekeltségű társaságok száma egy ideje nem nő, ám a nettó árbevételük a hazai vállalkozásokat meghaladó mértékben gyarapszik. Az összes nettó árbevétel tavaly 26 ezer milliárd forint körül alakult, aminek több mint 41 százalékát a 200 legnagyobb társaság érte el. Ebben az időben a külföldi tulajdonban lévő társaságok nettó árbevétele megközelítette a 14 ezer milliárd forintot. A bruttó hozzáadott értéket figyelembe véve - a mezőgazdaságot kivéve - a külföldi tulajdonú társaságok fölénye állapítható meg. Különösen jellemző ez az iparra, ahol tavaly a hazai vállalatok mintegy 650 milliárd forinttal, a nem hazai érdekeltségűek pedig megközelítően 1 500 milliárd forinttal járultak hozzá a GDP-hez.

(Magyar Hírlap)