<P>Majdnem félmillió ember tengődik képzés és munka nélkül</P>

Vágólapra másolva!
A tavalyi, utolsó negyedéves adatok szerint a munkavállalói korban lévők 61,1 százaléka dolgozott. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ennek a korosztálynak 7,2 százaléka nem dolgozik, nem munkanélküli, nem tanul és nem is nyugdíjas. Többségük nő, sokan háztartásbeliek, nem kis számban vannak köztük fiatal fiúk és lányok is.
Vágólapra másolva!

Magyarországon csökken a munkanélküliség; a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 2000. év utolsó negyedévében 248 ezren voltak munka nélkül - tudta meg a Népszava dr. Lakatos Judittól, a KSH életszínvonal és emberi erőforrás statisztikai főosztályának vezetőjétől. (Ez a szám eltér a regisztrált munkanélküliekétől, hiszen hazánkban - mint a világ számos más országában - régóta kétféle módon mérik a munkanélküliséget. A munkaügyi központok a náluk regisztráltakat tartják számon, a KSH a nemzetközi definíciók és uniós normák alapján negyedévente végez 32 ezer háztartás adatain alapuló, kérdőíves felmérést.)

A Népszava érdeklődésére dr. Lakatos Judit elmondta: a 2000. év utolsó három hónapjában 6 millió 245 ezren tartoztak az ún. munkavállalási korú népesség körébe. Ez nők esetében (a fokozatosan emelkedő nyugdíjkorhatár miatt) a 15-57 éveseket, férfiak esetén pedig a 15-61 éves korosztályt jelenti. Közülük az utolsó negyedévben a KSH adatai szerint 61,1 százalék volt foglalkoztatott, ami kedvezőtlenebb, mint az uniós arány. Az EU országaiban minden korosztályban magasabb a foglalkoztatottsági ráta, mint nálunk.

A munkaképes korúak 11,8 százaléka Magyarországon még tanul, ez az arány szerencsére emelkedő tendenciát mutat. Magas viszont a munkaképes korúak közt a nyugdíjasok száma: 11,4 százalék kap valamilyen formában nyugdíjat. A főosztályvezető úgy véli, azért ilyen magas ez az arány, mert a rendszerváltás után hirtelen ránk szakadt munkanélküliség miatt sokan menekültek rokkantnyugdíjazásba vagy korkedvezményes nyugdíjat kaphattak, ez akkor emberibb megoldást jelentett, mint az utcára kerülni. Közel 300 ezren az anyasági ellátás valamilyen formáját veszik igénybe az említett korosztályból, ez 4,6 százalékot jelent. A munkaképes korúak 4 százaléka - ez uniós viszonylatban is jó arányt jelent - munkanélküli, ez 248 ezer embert jelent. A "maradék" 7,2 százalék - ez körülbelül 450 ezer főt jelent - egy része (körülbelül 60 ezren) valamilyen pénzbeni támogatásban részesül: járadékban, jövedelempótló támogatásban vagy az ezt felváltó szociális segélyben. A többi, még mindig csaknem 390 ezer ember statisztikai szempontból is "sötét lónak" minősül.

Erről a csoportról csupán néhány dolgot lehet biztosan tudni: többsége (körülbelül 232 ezer fő) nő. Közülük jó néhányan besegítenek a családi gazdálkodásban, esetleg háztartásbeliek.

E csoport létszáma valamelyest csökken, hiszen 1998-ban még több mint félmillióan voltak: akkor készített a KSH utoljára részletes, elemző vizsgálatot róluk az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával. Megállapították, hogy 72 százalékuknak volt korábban munkaviszonya, ennek ellenére minden második megkérdezett úgy nyilatkozott három éve a kérdezőbiztosnak, hogy nem is kíván dolgozni. A férfiak többségének alacsony volt az iskolai végzettsége, ami eleve rontotta munkaerő-piaci esélyeiket. E csoport utánpótlása sajnos folyamatos, hiszen évente körülbelül ötezer gyerek az általános iskola elhagyása után nem tanul tovább. Közülük sokan nem is akarnak dolgozni, de ha akarnának is, esélyük szinte a nullával egyenlő mindenféle képzettség híján. Ez a csoport könnyedén marginalizálódik, s még veszélyeztetettebbek azok, akik a nyolc osztályt sem végzik el.

Török Katalin

(Népszava)

Korábban: