<P>Az állami tulajdont erősítené a kormány</P>

Több mint felelőtlenség anélkül lezárni a privatizációt, hogy nem készül mérleg az elmúlt 11 évről, s nincs törvény a magánosítás utáni tulajdoni helyzet konszolidálásáról - mondta a Népszavának Suchman Tamás volt privatizációs miniszter. Gazdaságkutatók arra figyelmeztetnek: a nyugat-európai gyakorlattal ellentétes, hogy a kormány erős állami tulajdonlásra törekszik.  

A kormány javaslata szerint 2001. október 31-én megszűnik az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. Az állami vagyon a termőföldterületek kivételével a Magyar Holding Rt.-hez kerülne, míg a kötelezettségeket egy költségvetési intézmény kezelné. A jövőben megszűnne a tartós állami tulajdon, az állam kezében lévő részesedésekről pedig nyilvános határozatban adna számot a kormány - jelentette be a költségvetési bizottság szerdai ülésén Stumpf István kancelláriaminiszter.

Suchman Tamás szerint már 1999-ben be lehetett volna fejezni a magánosítást, ehhez azonban törvényt kellett volna alkotni a privatizáció lezárásáról. Az ex-miniszter szerint sok milliárd forintba kerül az országnak, hogy a vonatkozó törvények nem igazodnak a privatizáció után kialakult tulajdonosi helyzethez. Ehhez megközelítően 17-20 jogszabályt - egyebek között az energia-, az atom-, illetve a pénzintézeti törvényt - kellene egy csomagban módosítani.

Stumpf bizottsági felszólalásában elismerte, hogy az elmúlt tíz év privatizációja fontos volt a társadalmi szerkezetváltásban és a gazdaság modernizációjában, véleménye szerint azonban sok esetben elhamarkodott, a közjó és a polgárok érdekeit figyelmen kívül hagyó döntések születtek. Suchman már több ízben szorgalmazta, hogy a parlament nyilvánossága előtt számoljanak el a magánosításért felelős vezetők a működésük alatt végzett munkáról, javaslatait azonban az Országgyűlés lesöpörte az asztalról. A volt miniszter szerint nem elegáns a privatizációért felelős jelenlegi vezetők részéről, hogy nem vállalják fel a parlamenti megmérettetést.

Úgy tűnik, a kormányzat lezárta a privatizációt, helyette az állami tulajdonlás erősítésére törekszik. Mindez összhangban van a Fidesz által hangoztatottakkal - válaszolta a lap kérdésére Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint még túl korai lezárni a privatizációt Magyarországon, s ez a törekvés ellentétes a nyugat-európai gyakorlattal, ahol a további liberalizálás a cél. A Malév példája is azt mutatja, hogy van még olyan cég, amely tőkeerős befektetőre szorulna, hiába vágyik arra a Fidesz, hogy nemzeti tulajdonban maradjon a magyar légitársaság - jegyezte meg a kutató. Valószínűleg nem veti vissza a gazdaságot a szigetként megmaradó állami tulajdon, mivel az érintett társaságok a piacgazdaság szabályai szerint fognak működni. Vélhetően nemcsak a további magánosítást, hanem sok esetben a privatizációs szerződésekben rögzített megállapodásokat is be kívánja fagyasztani a kormány, azaz ott, ahol lehetőség van rá, erősebb állami szerepvállalásra törekszik - tette hozzá Hegedűs.

(Népszava)