Magyarország továbbra is a rizikócsoportban

Magyarországon, akárcsak a többi kelet-közép-európai országban, valószínűleg jelen van a kergemarhakór - állapította meg ismét legújabb jelentésében az Európai Unió tudományos tanácsadó testülete.

Az Európai Bizottság mellett működő tudóstestület hétfőn közölt legfrissebb jelentése négy csoportba sorolja az EU-n kívüli országokat. Magyarországot a többi kelet-közép-európai országgal együtt a harmadik kategóriába tették, azaz a néhány hónapja közölt álláspont nem változott.

A 28 országtól bekért tájékoztató adatok alapján készült kimutatást saját honlapján tette közzé az EU. Eszerint a marhakór jelenléte kizárható Ausztráliában, Új-Zélandon, Norvégiában, valamint több latin-amerikai és néhány afrikai országban - ez a legjobb kategória. Valószínűtlennek tekinthető, de nem zárható ki az Egyesült Államokban, Kanadában, Indiában, Pakisztánban, Kolumbiában, Mauritiuson - vagyis a második csoportban. A harmadik csoportba tartozik a legtöbb EU-tagjelölt ország, köztük Magyarország, továbbá Albánia és Svájc, ahol a kergemarhakór kockázata valószínűnek tekinthető, annak ellenére, hogy jelenlétét még nem mutatták ki. A negyedik csoportba olyan országok tartoznának, ahol már találtak fertőzött állatot, de ilyen az EU-n kívül nem létezik.

A kelet-közép-európai országokba jelentősebb mennyiségű állati eredetű takarmány érkezett Nagy-Britanniából a nyolcvanas évek óta, amikor ott már tombolt a járvány. Az állatállomány erősítésére élő szarvasmarha szintén érkezett a szigetországból még a kilencvenes években is. Ezért ezekben az országokban annak ellenére valószínűleg jelen van a szivacsos agyvelőgyulladás, hogy még egy esetet sem diagnosztizáltak - állapította meg a jelentés.

Az első jelentést Magyarország arra hivatkozva kifogásolta, hogy nálunk nem volt gyakorlat állati fehérjét tartalmazó takarmánnyal etetni a marhákat. Azóta a Világgazdaság című napilap kiderítette, hogy négyszer is érkezett hozzánk csontliszt Nagy-Britanniából a '90-es években. A Medimpex hiányos nyilvántartása miatt ugyan senki nem tudja, mi lett a takarmánnyal, de erős a gyanú, hogy emberi vagy állati gyógyszerek készítéséhez használták vivőanyagként. Ráadásul még az utóbbi időkben is importáltunk élő marhát tenyésztési célokra uniós tagállamokból, mely országokról tavaly kiderült, hogy szintén fertőzöttek. A hivatalos magyar álláspont szerint hazánk "tiszta", mert egyetlen teszt sem hozott pozitív eredményt.

Hétfő óta az EU-ba csak az első, teljesen "tisztának" nyilvánított csoportba sorolt országokból lehet olyan húskészítményeket bevinni, amelyek úgynevezett kockázati anyagokat, például a 30 hónapnál idősebb állatok agyvelejét és gerincét, illetve gerinctáji húsát tartalmazzák. A levágott marha, illetve a darabolt, csont nélküli tőkehús behozatalára ez a korlátozás nem vonatkozik.

Rockenbauer Nóra

(Magyar Hírlap)