<P>Fejlesztési csúcsterv Csepelen</P>

A sziget északi csúcsán fekvő valaha önálló település a XIX. század közepén-végén a magyar ipar bölcsője volt. A legutóbbi időkig Csepel neve egyet jelentett a Weis Manfréd, majd Csepel Művekkel. A vállalatbirodalmat már a rendszerváltás előtt földarabolták, mára pedig csak az emléke maradt. Budapest XXI. kerülete a XXI. században egy egészen új úton akar elindulni. Korszerű ipart és városnegyedet terveznek a csepeliek.

Csepel kitörésre készül. Az egykori iparnegyed teljesen megújulhat, ha a városrész vezetőinek elképzelései megvalósulnak. Az első lehetőséget a budapesti világkiállítás jelenthette volna, de a dél-pesti városközpont alakulása most ismét lendületet adhat a csepelieknek.

Orosz Ferenc alpolgármester elmondta, az elmúlt években készült tanulmánytervek összefoglalásával, a legjobb részletek átvételével, valamint friss ötletek fölhasználásával készül a végleges terv. Csepel négy terület fejlesztésével válhat igazán vonzóvá a befektetők számára. Az első az úgynevezett Francia-öböltől északra található, nagyrészt üres északi szigetcsúcs. Jelenleg mezőgazdasági művelés folyik ott. Hatalmas tartalékok rejlenek a Ráckevei-Duna-part menti részen is, melyet az önkormányzat nem kíván rövid távú haszon reményében fölparcellázni. A legtőkeigényesebb feladatnak a városrész központjának megújítása ígérkezik. Végül, de nem utolsósorban a Dunaholding-Háros 100 hektáros területe izgatja a tervezőket. A jó fekvésű telken egyelőre semmilyen infrastruktúra nincs.

Az alpolgármester nem titkolta, Csepel anyagi lehetőségei korlátozottak. A személyi jövedelemadóból befolyt összegek nagyságát tekintve a XXIII. kerületből a városrész stílszerűen a 21. helyen szerepel. Csupán a bérlakások fenntartása, üzemeltetése évi 200-300 millió forintjába kerül az önkormányzatnak, hiszen ezekben az otthonokban főleg hátrányos helyzetű nagycsaládok élnek. Az önkormányzati üzlethelyiségek bérleti díjaiból tudják nagyjából ellensúlyozni ezt a kiadási tételt. A kerület vezetői úgy gondolták, olyan településsé kell változtatni Csepelt, ahová szívesen megy a befektető és a főváros belső kerületeiből is örömmel költöznek ki az emberek.

A legújabb fejlesztési terveket három éve kezdték el készíteni. Rendkívül aprólékos munkát és rengeteg egyeztetést igényel, hiszen figyelembe kell venni a főváros és a kormány elképzeléseit, s a szakhatóságokkal is folyamatos az egyeztetés.

Talán a legizgalmasabb fejlesztési, tervezési munka az északi szigetcsúcs 200 hektáros területe. A föld nagy része az önkormányzat tulajdonában van. Alig 500 méterre onnan épül a sok vitát kiváltó új Nemzeti Színház, amely a politikai viharoktól függetlenül kulturális központja lehet a szintén alakuló dél-pesti városközpontnak, illetve a térségnek. Mindenképpen kedvezően befolyásolhatja Észak-Csepel helyzetét. Orosz Ferenc elmondta, tavaly létrehozták azt az intézményrendszert, amely az északi terület tervezési feladatait, az egyeztetéseket összefogja. Az URB Kft. szakemberei alaposan áttanulmányozták és integrálták az elmúlt időszakban született terveket. A jelenleg 1-1,3 milliárd forint értékű önkormányzati földterület mezőgazdaságiból építési övezetté minősítésével azonnal a három-négyszeresét érné. Az infrastruktúra kiépítésével a terület további három-négyszeres értéknövekedést érne el.

Az alpolgármester úgy véli, ha az egyeztetések gördülékenyen haladnak a maguk útján, 2002 tavaszán megszülethet az északi szigetcsúcs jövőjét meghatározó végleges döntés és még annak az évnek a végén, 2003 elején megkezdődhetnek az érdemi tárgyalások a megvalósításról.

Előzetesen több elképzelés van a hasznosításról. Megmaradhat a terület önkormányzati tulajdonban, de az sem kizárt, hogy a szigetcsúcs egy részét megtartja az önkormányzat, egy részét bérbe adja például golfpályának, míg pénzintézetek megvásárolhatnák a számukra szükséges ingatlanrészt. Ugyancsak járható út lehet közös cég alakítása az önkormányzat és valamely befektető, befektetőcsoport részvételével. A magántőkének amúgy is meghatározó szerep jut a beruházásban, hiszen mai árakon számolva is 200-300 milliárd forintos fejlesztési programról van szó. Az önkormányzat nemzetközi pályázaton választja majd ki azokat a cégeket, melyek részt vehetnek a Csepel életében korszakváltást jelentő hatalmas munkában.

Orosz Ferenc kifejtette, az északi szigetcsúcsot sem parcellázzák föl. A 200 hektár 25 százalékos beépítettségű lehet, 1800-2000, legföljebb három-négy emeletes lakóházak emelhetők. Kiépül az oktatási, egészségügyi és szolgáltató hálózat is. Alapkövetelmény az alkalmazkodás a természeti viszonyokhoz. A terület háromnegyedén osztoznak a közutak, közparkok. A zöldfelület mértéke elérheti az összes terület 40 százalékát. A főváros és a kormányzat együttműködése a szigetcsúcs fejlesztésénél is elengedhetetlen, mert a szennyvíztisztító, hidak, utak építése feltétele a szigetcsúcs és a többi nagy program sikerének.

Bihari Tamás

(Népszava)

Ajánlat:

Csepel