Nyertesek és vesztesek: kettészakad a világ 2015-ig?

Vágólapra másolva!
A mostaninál is szélesebbre nyílhat az olló a világ szegény és gazdag országai, jóléti társadalmai és elesettjei között. Történik ez annak ellenére, hogy a világgazdaság fejődési üteme elérheti a '60-as és '70-es években tapasztalható boomot. Oroszország lemaradása várhatóan fokozódik, míg India és Kína közelíthet a legfejlettebbekhez. A CIA felkérésére amerikai kutatók állítottak össze egy trendet, amely 2015-ig próbálja előre jelezni a világban lejátszódó főbb folyamatokat. A Magyar Hírlap a demográfiai és gazdasági fejezetekből készítetteaz alábbi összeállítást.
Vágólapra másolva!

A gazdasági folyamatok nem értékelhetők a népesség alakulásának felmérése nélkül. A CIA kérte tanulmány szerint a világ népessége 2000-ben 6,1 milliárd volt, tizenöt év múlva várhatóan 7,2 milliárd lesz. Bár ez összességében növekedést mutat, azonban a trend 1985-től folyamatos csökkenést jelez. Míg 1985-ig évi 1,7 százalékkal nagyobbodott a világ népessége, 2000-re már csak 1,3 százalékkal, és 2015-ben mindössze egyszázalékos növekedés várható. A fejlett országokban csökken a születések száma, növekszik az életkor, elöregedik a népesség. Ezzel szemben a világ népszaporulatának 95 százalékát a fejlődő országok adják, és itt is a városi lakosság száma gyarapszik ugrásszerűen. Figyelemre méltó, hogy továbbra is India viszi a pálmát, a jelenlegi 900 millió lakosból 2015-re 1,2 milliárd lesz, Pakisztánban 140 millióról közel 195 millióra nő a népesség. Ezzel szemben az afrikai kontinens éhínség és AIDS sújtotta területein a magas születésszám ellenére a tavalyi 43,3 millióról tizenöt év múlva 38,7 millióra csökken a lakosság. Hasonló fordulatot élhetnek majd át az oroszok, és velük együtt a kelet-európai országok lakói. Ennek okát az amerikai kutatók a magas halálozási és az alacsony születési aránnyal magyarázzák. Példaként az oroszokat említik, ahol a jelenlegi 146 millióról 130-135 millióra esik vissza a népesség. Közép-Ázsiában tovább nő a lélekszám, de Japánban és Nyugat-Európában már esik a születések száma is, és jelentős mértékű bevándorlásra sem számíthatnak ezen országok. A bevándorlási hullám Észak-Amerikát, Ausztráliát, Új-Zélandot érinti továbbra is, ahol a népszaporulat a jelenlegi 0,7-ről várhatóan 1 százalékra nő.

Nagyvárosi fények

A világ népessége elsősorban a nagyvárosokba igyekszik, ami egyszerre jelent gondot és kihívást. Az előrejelzés alapján 2015-re 400 millió ember él majd nagyvárosokban. A városiasodás számos országban technológiai és informatikai robbanással jár együtt, próbára téve a kormányokat. A váltás hatással jár a befektetésekre, nő az új munkahelyek száma, bővül az infrastruktúra és a szolgáltatások, több szociális támogatásra lesz szükség. A változó demográfiai trend, a globalizáció hatása a munkaerőpiacra, illetve a politikai instabilitás azzal jár, hogy egyre többen keresnek új hazát. A legális és illegális kivándorlók száma 15 százalékkal emelkedik 2015-re és több mint 50 országba irányulhat. Mindez nemcsak szociális és politikai feszültségeket hoz magával, hanem befolyásolja a nemzeti azonosságtudatot, ám gazdasági növekedést hoz az érintett térségeknek.

A nagy ugrás

A világgazdaság fejlődési üteme nem torpan meg, sőt pozitív irányba mozdul az elkövetkezendő 15 évben. Az amerikai tudósok leszögezik, hogy a második világháború utáni boomhoz, vagy a '60-as '70-es évekéhez hasonló fejlődési ütemmel számolnak. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden ország és térség egyformán optimista lehet, az olló tovább nyílik a fejlett és fejlődő országok között. Kivételt képez ez alól Kína és India, ahol az átlagot jóval meghaladó fejlődési ütemre számítanak. Az információs forradalom egyrészt az erőseket segíti, másrészt növeli a regionális különbségeket.

A gazdasági növekedés dinamizmusát öt fő tényező határozza majd meg. Egyrészt a magasabb életszínvonal elérése miatti politikai nyomás, amelynek hajtóereje világszerte a középosztály - ma kétmilliárdan tartoznak ide -, ők igénylik a jobb információáramlást és a demokratikus politikai intézményrendszert. A legtöbb gazdaságban csökkenni fog az infláció, és a fix árfolyamok, valamint az európai pénzügyi unió lesznek a fejlődés zálogai. Harmadsorban növekszik a beruházás és a kereskedelem, kedvezően befolyásolva így a különböző országok GDP-jét. A negyedik tényező az információtechnológia széles körű elterjedése, ami elsősorban az USA gazdasági erejét növeli majd. Természetesen más országok is profitálnak ebből, de semmiképpen sem automatikusan. Egyszerűen azért, mert számos országban még nem készültek fel - infrastruktúrával, felsőfokú képzéssel, jogi szabályozással - az információ-technológia fogadására és hasznosítására. Végül, de nem utolsósorban Európa és Japán hatásának köszönhetően főleg a fejlődő országokban dinamikusan nő majd a magángazdaság.

Leszakadók

Továbbra sem számíthatnak fejlődésre, sőt gazdaságuk visszaesésével kell szembenézniük szoknak az országoknak, térségeknek, ahol belső és külső konfliktusok vannak. Közéjük tartozik például Afrika szaharai része, a Közel-Kelet és néhány latin-amerikai ország. De ide sorolható Eurázsia, Közép-Ázsia, a Kaukázuson túli területek, valamint Délkelet-Európa néhány állama. Az előrejelzés szerint ezekben az országokban egyre szélesebbre nyílik majd az életszínvonal ollója. (Egyes hazai szakértők szerint félő, hogy e tekintetben Magyarország is kettészakad, nyugati és keleti régiókra, és egyre markánsabb lesz a megélhetési különbség a kisebbségek, elsősorban a romák rovására.) A tanulmány készítői úgy vélik, a hatás nem kerüli el a gyorsan fejlődő országokat sem, hatalmas régiók maradhatnak le. Nyugat-Európa és az Egyesült Államok között csökkenni fog az olló. Azok a kelet-európai országok, amelyek az EU-ba igyekeznek növekedésre számíthatnak. Délkelet-Európa országai viszont csak akkor számíthatnak erre, ha növelik a térség biztonságát. Oroszország és Eurázsia kimarad a gazdasági növekedésből.

Gazdasági krízisek

A világgazdaság az elkövetkezendő 15 évben sem lesz mentes a krízisektől, ám ezeket viszonylag gyorsan átvészelik - jelzik a kutatók. A háromszorosára emelt olajárak, az Y2K-hoz hasonló problémák, a gazdasági liberalizáció és a globalizáció jelenthetnek akadályokat, de ezeken a legtöbb gazdaság hamar túljut. Nyilvánvaló, hogy a globalizáció miatt az egyik gazdaságban keletkező problémák azonnal hatnak más országokban is, s ez jellemző lesz a pénzügyi világtendenciákra is. Példaként az 1998-as orosz válságot említik, amely Brazíliában is éreztette hatását. Manapság pedig legfontosabb kereskedelmi partnerei megszenvedik majd, hogy az eddigi legnagyobb piacuk, az USA gondokkal küzd, és a nemzetközi pénzügyi világnak is bizonytalansággal kell szembenéznie - állítják a CIA szakértői.

G. Barta Ágnes

(Magyar Hírlap)