Áfacsökkentésre várnak az utazási irodák

A forint váratlan felértékelődése miatt számítások szerint 20-30 millió dolláros veszteség éri az idegenforgalmi vállalkozásokat. Ennek következtében a kisebb tőkeerejű cégek egész sora mehet tönkre. A szakmai szövetségek a kialakult helyzet megoldására azt javasolják, szüntessék meg a turisztikai hozzájárulást, és 25 százalékról 12-re csökkentsék az idegenforgalmi szolgáltatások és utazási irodák árrését terhelő áfát.

Nehéz helyzetbe kerültek a honi utaztatók. A forint váratlan felértékelődése különösen a kisebb utazási irodákat érinti húsba vágóan.

Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és -Közvetítők Szövetsége (MUISZ) elnöke a Magyar Hírlap kérdésére elmondta: a több mint ezer utazási iroda közül körülbelül 450 foglalkozik beutaztatással, különböző területekre specializálódva. Mára megszűnt az a korábbi gyakorlat - mondta az elnöknő -, hogy egy utazási iroda ki- és beutaztatással egyaránt foglalkozik, tehát a beutazásból származó veszteséget nem tudja pótolni a kiutazásnál keletkező nyereséggel. Ezek az irodák kevés kivételtől eltekintve legfeljebb 10 százalékos árrést tudnak elérni - mondta az elnöknő. Ráadásul az árrés után az irodáknak 25 százalékos áfát kell fizetniük, vagyis a ténylegesen megmaradó nyereség így alig 7 és fél százalék. A forint felértékelődése éppen ezt a csekély nyereséget viszi el, előrevetítve sok kis iroda csődbe jutását. Az utazási irodák éves szerződések alapján dolgoznak együtt külföldi partnereikkel. Ez azt jelenti, hogy az idei árakat már a múlt nyáron megadták a partnereknek, s ez meg is jelent a programfüzetekben.

Mivel a cégek programfüzetei rendszerint egész évre szóló ajánlatokat tartalmaznak, az árak év közben történő emelése kivitelezhetetlen. Ezt egyetlen külföldi irodával sem lehet elfogadtatni, hiszen az EU rendkívül szigorú fogyasztóvédelmi előírásai következtében nem tudják az utasokra áthárítani az árváltozást. A külföldi partner által fizetett devizáért most lényegesen kevesebb forintot kapnak az utazási irodák, ugyanakkor a magyar szolgáltatók árait változatlanul forintáron kell kifizetniük. Molnár Gabriella szerint a különféle szállodákkal és külföldi partnerekkel a megállapodás az esetek zömében devizában történik, itt azonban a szolgáltatás igénybevétele és a számla alapján történő kifizetés, vagyis a külföldi deviza beérkezése között sokszor jelentős időbeni eltérés van, s ez veszteséget okoz.

A MUISZ-hoz sok utazási iroda fordult azt panaszolva, hogy amennyiben a forint szárnyalása folytatódik, annak rendkívül kedvezőtlen hatása lesz a jövő évi beutaztató forgalomra. Az irodák ugyanis kénytelenek lesznek 10-15 százalékkal megemelni az árakat, és azt a partnerek egyik évről a másikra nem fogják elfogadni, ugyanis maximális tűrőképességük 1-2 százalékos drágítást visel el. A MUISZ, a szállodaszövetség és a Magyarországi Munkaadók Szövetsége már tárgyalásokat folytat az idegenforgalomban kialakult kedvezőtlen helyzet megoldására. Információnk szerint felvetették, hogy az idegenforgalmi vállalkozások által fizetendő turisztikai hozzájárulást azonnal meg kellene szüntetni. Mint ismeretes, ezt az Országgyűlés idegenforgalmi bizottsága is kezdeményezte. Régi óhaja az is a szakmának, hogy az idegenforgalmi szolgáltatások egy részét és utazási árrését terhelő 25 százalékos áfát 12 százalékra mérsékeljék.

A Magyar Hírlap úgy tudja, a Gazdasági Minisztérium már foglalkozik a témával, és javaslatcsomagot dolgoz ki, hogy segíthessen azokon a vállalkozásokon, amelyek a forint sávszélesítése és erősödése miatt átmenetileg nehéz helyzetbe kerültek. Az előzetes tervek szerint valószínűleg árfolyam-kockázati biztosítás bevezetését javasolják.

Iván Gizella

(Magyar Hírlap)