Felejtsd el!

2001.07.11. 16:55

A hét végén startoló futballbajnokság résztvevőinek többsége pénzügyi gondokkal küszködik, ám a Magyar Labdarúgó Liga szigorú elvárásainak eleget kell tenniük, ha indulni akarnak a pontvadászatban. A klubok némelyike - a szponzori támogatások mellett - nagy összegű hitelek felvételével próbálja enyhíteni az égető gondokat, ugyanakkor sokuk hatalmas összegeket áldoz új játékosok vásárlására. A nehéz anyagi helyzet ellenére még a viszonylag kis költségvetésű csapatok esetében is könnyen kiszámítható, hogy a játékosok átlagfizetése elérheti a 400-450 ezer forintot.  

Rövid szünet után a hét végén újra indul a hazai futballbajnokság. Az új rendszerben 12 csapatosra szűkített mezőny tagjai elé kemény feltételeket állított a Magyar Labdarúgó Liga, ugyanis egy korábbi döntés értelmében kizárólag azok a csapatok indulhatnak az új kiírásban, amelyek július 14-ig minden tartozásukat kiegyenlítették. Ez azt is jelenti, hogy nemcsak közüzemi vagy banki tartozása nem lehet egyetlen klubnak sem, de saját játékosai és az edzők számára is teljesíteniük kell a kifizetéseket.

A Magyar Labdarúgó Liga a nehéz helyzetben lévő csapatok megsegítésére 2,6 milliárd forintot különített el az úgynevezett reorganizációs program keretében. A hitelek időtartama maximum 3 év, és a banki alapkamatok mellett 2-2,5 százalékos felár is terheli az igényelt összeget. Ebből az összegből elsőként a ZTE, a Dunaferr, a Sopron, a Győr, a Videoton, az Újpest és a Ferencváros igényelt, összesen 500 millió forintnyi hitelt, amit július 14-ig, a bajnokság kezdetéig vissza kell fizetniük a kluboknak. Az adósságok törlesztését jelentős mértékben megkönnyítheti, hogy a televíziós jogdíjbevételekből 790 millió forintot kapnak meg az első osztályú csapatok.

A jövőben az év közben felmerülő tartozásokat a Liga új szabályozása szerint 90 napon belül készpénzben kell kifizetniük az egyesületeknek, és ennek érdekében hitelt sem vehetnek fel, csak tőkeemelésből származhat az összeg. A hitelfelvétel pedig ezután kizárólag bankoktól történhet, a magánszemélyektől és különféle társaságoktól felvett kölcsönöket a Liga be kívánja tiltani. Muszbek Mihály ligaigazgató korábban elmondta, hogy a hazai csapatok által felvett kölcsönök csupán 5 százaléka banki hitel.

Az év elején a Magyar Labdarúgó Liga még olyan tervet dolgozott ki, hogy az első osztályban induló csapatok mindegyikének legalább 50 százalékos tőkeemelést kell végrehajtania. Később azonban kiderült, hogy a csapatok többsége képtelen ekkora mértékű tőkeemelésre, ezért a liga is megváltoztatta elképzeléseit. Az indulási jog elnyeréséhez a csapatoknak mégis szükségük lehet bizonyos fokú tőkeemelésre, azonban ez nem kis terhet róna rájuk. A csapatok átlagosan 80 millió forint adósággal rendelkeztek az előző bajnokság végén, de a mezőny hat tagjának több mint 100 millió forintos hiánya volt.

Muszbek Mihály szerint a hatalmas adósságok jó része abból adódik, hogy a klubok a jegyeladásokból származó bevételt túlbecsülték, a mérkőzések átlagos nézőszáma ugyanis közel 8 százalékkal esett vissza a múlt évhez képest, ami drámai csökkenés. A nézőszám csökkenésében szerepet játszhat, hogy a korábbinál sokkal több mérkőzés kerül a tévé képernyőjére, ezért a jövőben a közvetítések rendje is megváltozhat.

A másik döntő probléma a megfelelő tőkeerős háttér hiánya. A csapatok mögött álló vállalatok egymagukban sokszor képtelenek hosszú távon fenntartani a klubok gazdaságos működtetését, példa erre a Győri ETO FC kálváriája. Mint ismeretes, nemrég a csapat főszponzora, a Rába Rt. bejelentette, hogy kiszáll a futballból, sőt a tulajdonában lévő győri stadiont is értékesíti. Az ETO végül megmenekült a teljes csődtől, de az ilyen esetek elkerülése végett a ligánál úgy gondolják, hogy a kluboknál olyan tulajdonosi szerkezet volna ideális, amelyben egy tőkeerős magántulajdonos mellett több kisbefektető, illetve az önkormányzatok alkotnák a tulajdonosi kört. Azért a vállalati támogatásos-rendszerre jó példa is akad, mégpedig Dunaújvárosban, ahol a Dunaferr Acélművek az utóbbi napok eseményei ellenére - távozott posztjáról Szabó József a Dunaferr acélművek Kft. ügyvezető igazgatója, aki a futballklub vezetője is egyben - továbbra is támogatja a klubot. 

A jelentős nehézségek ellenére néhány középcsapat az átigazolási időszakban hihetetlen méretű vásárlásba kezdett a játékospiacon. Közülük is kitűnik a legutóbbi kupadöntős Videoton, az első osztályból kiesett, ám a BKV Előre visszalépése miatt mégis maradó Debrecen és a Zalaegerszegi TE. A konkrét átigazolási díjakat természetesen titkolják a csapatok, de a nevek láttán biztosra vehető, hogy több tízmilliós összegekről van szó. A ZTE közzétette ugyan néhány játékosának árát, de a legérdekesebb adatokat, a Kenesei Krisztiánért és Molnár Balázsért fizetett összegeket egyelőre titokban tartják. Nyilvánvaló, hogy a jegy- és bérleteladásokból származó bevételek, illetve a reklámbevételek nem fedezik ezeket a kiadásokat, a támogatóknak tehát alaposan a zsebükbe kell nyúlniuk. Megjegyezzük, hogy egy játékos átigazolása nem kizárólag vásárlás útján történhet, a kölcsönadás vagy egyéb fizetési konstrukciók alkalmazása éppúgy szóba jöhet.

A Zalaegerszegi TE legnagyobb tulajdonosa a zalaegerszegi önkormányzat, amely 25 százalékos részesedést birtokol a klubban, - ennél többet az alapszabály tiltó rendelkezései miatt nem birtokolhatnak a tulajdonosok - és évi 50 millió forinttal járul hozzá a költségvetéséhez. Az Üzleti Negyed kérdésére Szalai Péter, a ZTE ügyvezetője elmondta, hogy  tulajdonosi körhöz tartozik a megyei közgyűlés és az egyik legfőbb támogató, a Zalahús Rt is. A klub támogatói között található a fentiek mellett a Zala Volán, a Pécsi Sörfőzde Rt. és a ZÁÉV Rt. is. Szalai Péter elmondta, hogy a klub a tavalyi 213 millió forintot követően idén 250 millió forintos költségvetéssel gazdálkodhat, a ligától igényelt mintegy 15 millió forint hitelt pedig határidőre visszafizette. A klubvezetés elmondta, hogy a korábban napvilágot látott irreálisan magas bérek minden valóságot nélkülöznek. Az egyik legnagyobb új sztár, az MTK-tól vett Kenesei Krisztián 80 millió forintos vételárát, és havi havi kétmilliós keresetét pedig kitalációnak nevezték.

A Videoton FC 99,9 százalékban a székesfehérvári önkormányzat tulajdonában van, csupán 0,1 százalékot tudhat magáénak a Videoton - tudtuk meg Viniczai Tibortól, a klub ügyvezetőjétől. A csapat alaptőkéjét az elmúlt évben 270 millió forintra emelték. Viniczai Tibor elmondta, hogy jelenleg tulajdonosi stuktúraváltás zajlik a fehérvári klubnál, ugyanis az önkormányzat részesedésének mintegy 20 százalékát vételre kínálta föl különböző befektetőknek. Az új tulajdonosoknak nemcsak a tagi részt kell megfizetniük, hanem ezen felül szponzori támogatást is kell biztosítaniuk. Viniczai Tibor elmondta, hogy az önkormányzat 3 éven belül 49 százalékos részesedésétől kíván megszabadulni, az első körben értékesítésre kínált 20 százalékra pedig már találtak vevőt. A vásárlók többnyire helyi cégek, azonban a pontos neveket az ügyvezető nem árulta el. Megtudtuk azt is, hogy a klub nem tartozik a Magyar Labdarúgó Ligának, a korábbi hitelfelvételre azért volt szükség, mert az 1999-2000-es bajnoki kiírásban a másodosztály bajnoki címének elhódításáért járó összeget az MLSZ nem folyósította a csapat számára, azt a Liga vállalta át.

A rövid bajnoki szünetben a 400-500 millió forintos éves költségvetéssel gazdálkodó Videoton is alaposan bevásárolt. Neves játékosok érkeztek az MTK, a Dunaferr és az Újpest csapatából, többek közt Végh Zoltán, Szlezák Zoltán vagy Pomper Tibor. A legnagyobb fegyvertény kétségkívül a válogatott csatár Hamar István megszerzése. A minden bizonnyal borsos vételárról Viniczai Tibor elmondta, hogy az összeg nyilvános, a könyvvizsgáló cég bármikor megtekintheti az erre vonatkozó számlákat, azonban a játékos érdekében nem hozzák nyilvánosságra a vételárat. 

A Debreceni VSC 40 százaléka az önkormányzat, 40 százaléka pedig egy befektetői csoport kezében van. A fennmaradó részt kisbefektetők birtokolják. Információink szerint jövő hét kedden 200 millió forintos tőkeemelést hajtanak végre a klubnál, így a tulajdonosi szerkezet, illetve a veztőség összetétele jelentősen megváltozhat. A DVSC ügyvezetője, ifj. Makray Balázs érdeklődésünkre elmondta, hogy a csapatot elsősorban a helyi önkormányzat, a Soproni Ászok, az OTP és az Adidas támogatja. Makraytól megtudtuk, hogy a Loki az idei évben mintegy 350 millió forinttal gazdálkodik, tartozásait kifizette a Ligának, és a játékosoknak, edzőknek sem tartozik.

Elgondolkodtató, hogy ha egy átlagos klub éves költségvetésének mintegy 60-65 százalékát fordítja a játékosok, edzők, menedzserek béreinek kifizetésére, akkor még egy viszonylag szerény költségvetésű csapatnál is hatalmas összegeket tehetnek zsebre a labdarúgók. Évi 240-250 millió forintos költségvetés esetén egy klub havonta mintegy 12 millió 500 ezer forintot költ bérekre. Ha azt vesszük, hogy egy futballcsapat létszáma játékosokkal, edzőkkel, gyúróval, masszőrrel és szertárossal együtt legfeljebb 30 fő, akkor egy ember átlagos havi keresete mintegy 416 ezer forint.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

Átigazolási körkép - az [origo] Sport cikke

Videoton FC

Debreceni VSC

Zalaegerszegi TE