Kevesebb agrártermék kaphat támogatást

2001.07.16. 8:21

A jövő év első napjától drámai változások elé néz a magyar élelmiszer-gazdasági export, egész ágazatok maradhatnak támogatás nélkül. Ekkortól lép ismét életbe Magyarország GATT-WTO-nak tett vállalása, miszerint csupán 16 agrártermék kivitelét, s mindössze 17-18 milliárd forint körüli összegben támogatja. Jelenleg csaknem százhúsz termék, illetve árucikk kerül más országok piacaira állami segítséggel. A Külügyminisztérium szerint általában nem változik a helyzet, de lesznek árucsoportok, melyeket érzékenyen érint majd a változás.

Ez év végén jár le az az átmeneti időszak, amelyre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megengedte Magyarország számára, hogy ne az eredetileg vállalt agrártermékkörre és exporttámogatás-mennyiségre vonatkozó megállapodás szerint járjon el, hanem annál lényegesen több agrárcikkre adható kiviteli támogatást elhasználhasson.

Az átmeneti éveknek azonban 2002. január 1-jével vége: jövőre a mostani 119 helyett ismét csupán 16 terméket és alig 17-18 milliárd forinttal támogathat az ország.

Általában nem változik sokat a maihoz képest jövőre a helyzet, ugyanakkor vannak olyan árucsoportok, amelyeket jelentősen érint az exporttámogatás megszűnése - válaszolt a Magyar Hírlap kérdésére Várkonyi László, a külügyi tárca szakértője. A támogatás mértéke az ideihez képest már nem változik, azaz nem lesz kevesebb. Igazából annak az egyes termékek közötti felosztása fog gondot okozni: példaként elég megemlíteni, hogy az összes tejtermék közül csak a krémfehér sajt kaphat támogatást, igaz, erre a célra nem kevesebb mint 315 millió forint fordítható. Hasonló a helyzet a zöldségeknél: csak a fűszerpaprika kivitelére lehet fordítani a 2,7 milliárd támogatást, ahogy a gyümölcsök közül csak az alma élvez kivételes eljárást. De ilyen a hordós bor is: jövőre már csak a gyengébb minőséget jelentő hordós, és nem az igényes piacok kegyeiért küzdő palackos minőségi bor piacra kerülése segíthető.

Ugyanakkor vannak termékek, amelyek támogathatók lennének, de már évek óta nem kaptak az agrártárcától egy fillért sem, illetve elenyésző volt a kiviteli szubvenció. Ilyen a napraforgómag, az étolaj, a kukorica, vagy a cukor.

A szakértők szerint igen nagy gondot okozhat az olyan években, mint az idei, hogy jövő évtől már alig segíthet a direkt exporttámogatás a búza vagy a kukorica felesleg kivitelén. Jövőre ugyanis csupán a durum búza és minimális - alig 164 ezer tonna - kukorica élvez támogatást, szemben a tavalyi 470 ezerrel - mondta lapunknak Kováts Béla, az Országos Gabona Terméktanács titkára, aki arról értesítette éppen lapunkat, hogy az idén 4 millió tonnás gabonafelesleg várható, s ezen csak a minél előbb bevezetett búzaexport-támogatás segíthet. Hogy mi lesz az idei kukoricafelesleggel, az rejtély a szakértők számára is.

A sertés-, baromfi-, marhahússal nem lesz nagyobb gond, ott viszonylag nagy a támogatható mennyiség, és a termékkör is megfelelő - vélik a szakemberek.

Baj inkább az, hogy a magyar agrártámogatási rendszer nem alakult át az elmúlt három évben: azaz a kormány nem kereste meg, illetve nem alakította ki azokat a legális csatornákat, amelyeken keresztül a GATT-WTO által is megengedett támogatási formák segítséget nyújtanának a termelőknek, exportőröknek.

Mindemiatt a Magyar Agrárkamara (MAK) azt javasolta a kormánynak, hogy a WTO-nál kezdeményezze a magyar agrárexport-támogatásokról szóló megállapodást újratárgyalását - szögezte le Mészáros Gyula, a MAK főtitkára, aki szerint amennyiben a valóságos támogatási bázisokat adta volna meg tíz évvel ezelőtt Magyarország, úgy ma nem 17-18, hanem 80 milliárd forintot fordíthatnánk exporttámogatásra.

Nem hiszem, hogy a jelenlegi helyzetben értelme s esélye lenne a támogatási fejezet újratárgyalásával előhozakodni - szögezte le Várkonyi. A Külügyminisztérium szakértője szerint ugyanis a WTO újabb fordulóján a tagországok éppen az agrárkereskedelem további liberalizációjáról s az exporttámogatások eltörléséről próbálnak megegyezni.

O. Horváth György

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Külügyminisztérium