Rejtett deficitre figyelmeztet az Economic Intelligence Unit

Az ipari termelés növekedési ütemének jelentős lassulását, ugyanakkor a magyar gazdaság egészének enyhén gyorsuló növekedését jósolja 2001-re és 2002-re a The Economist Intelligence Unit (EIU), a The Economist gazdaságpolitikai folyóiratot kiadó csoport tagja.

Az EIU jelentés számokban

A vezető londoni gazdaságelemző ház által szerdán Londonban közzétett negyedéves országjelentés a tavalyi 5,2 százalékos GDP-növekedés után az idei évre 4,3 százalékos, jövőre pedig 4,5 százalékos éves növekedést valószínűsít. Az EIU szerint a világgazdaság egésze az idén 2,7, jövőre 3,7 százalékkal, az OECD-országok gazdasága átlagosan 1,4, illetve 2,4 százalékkal, az Európai Unióé 2,0, illetve 2,5 százalékkal fog növekedni.

Az EIU-jelentés szerint a magyar ipar átfogó kibocsátási értéke ugyanakkor a tavalyi 18,3 százalék után az idén 8,5 százalékkal, 2002-ben pedig már csak 6,2 százalékkal fog növekedni.

Az EIU 2001-re 9,2 százalékos évközi átlagos és 8,0 százalékos év végi 12 havi inflációt jósol, míg a jövő évre 7,1 százalékos átlagos és 6,5 százalékos év végi infláció várható a jelentés szerint.

A magas infláció a legnagyobb gond

Az EIU szerint a makacsul magas infláció - az előrejelzett csökkenés ellenére is - változatlanul az ország legnagyobb makrogazdasági problémája.

Az EIU szerint az erős hazai kereslet szítja az inflációt, elsősorban a szolgáltatási szektorban. Az élelmiszerszegmensben - amely a fogyasztói árindex csaknem negyedét adja - az év hátralévő részében szintén erős marad az infláció - áll az elemzésben.

Gondot okozhatnak a homályos költségvetési mutatványok

Az álalános gazdaságpolitikáról az EIU-jelentés azt írja, hogy teljesíthetőnek látszik az idén megcélzott, 3,4 százalékos GDP-arányos államháztartási deficit. A londoni elemző ház jelentése szerint ugyanakkor "a homályos kölségvetési mutatványok miatt" több nemzetközi szervezet rejtett deficitek lehetőségére figyelmeztetett. Az EIU szerint elsősorban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kezdi figyelni a Magyar Fejlesztési Bank kiterjesztett infrastruktúra-finanszírozási hatáskörét.

Uniós csatlakozás legkorábban 2005-ben

Az EIU fenntartja azt az előrejelzését, hogy az első körös országok - Magyarországgal együtt - legkorábban 2005-ben kerülhetnek be az Európai Unióba, annak ellenére, hogy a jelentés szerint "Magyarországon már tényszerű bővítési dátumként kezelik" az EU által is célként megjelölt 2004-et. Az EIU úgy véli, hogy a 2004-es bővítésre a legnagyobb külső kockázatot az intézményi reformokról szóló nizzai szerződés ratifikálási folyamatának elhúzódása jelenti. Ha Írország a várható újabb népszavazáson is nemet mond a nizzai egyezményre - amit nem lehet kizárni -, az már komoly késéseket okozhat a bővítési folyamatban - áll az EIU országjelentésében.

(MTI)

Ajánlat:

The Economist Intelligence Unit