Pepsi Sziget: üzletnek sem utolsó

Az idei Pepsi Sziget fesztivált csaknem 20 millió forintos nyereséggel zárták a szervezők. A Forma-1 nagydíj után a legtöbb vendéget vonzó eseményre több százezer ember érkezett. A látogatók között csaknem 20 ezer külföldi volt. Szakértők szerint ugyanakkor az Európa-szerte egyre híresebbé váló rendezvényben rejlő hatalmas turisztikai lehetőségeket még nem használják ki eléggé.

Úgy tűnik, a Sziget Kft. túljutott a kezdeti nehézségeken és az egyhetes együttlét évek óta nyereséges. A 2001. évi Pepsi Sziget költségvetése elérte a 900 millió forintot - a szervezők szerint a rendezvény csúcsjáraton fut, jövőre sem akarnak lényegesen többet költeni. Az idei bevételek 910- 920 millió forint között alakultak.

Mindez azonban nagy részben a szerencsének köszönhető. A bevételi oldalon a legjelentősebb tétel ugyanis a jegyekből származó bevétel: idén csaknem bruttó 500 millió forintot fizettek be a jegyirodákban elővételben és a Sziget kasszáinál. A jegyeladásokra nézve a Sziget szervezői pontos adatokkal rendelkeznek, eszerint összesen 361 ezer jegyet értékesítettek idén (a hetijegyeket hétszer számolták). A látogatók számát viszont nem tudták pontosan megmondani, ugyanis a napijegyeseknél nem lehet eldöntetni, ki hány estét töltött a Szigeten. Amennyiben az időjárás kedvezőtlenül alakul, a kiadások és a bevételek törékeny egyensúlya még mindig könnyedén megbillenhet.

A kiadási oldal élén a fellépőkre szánt 310 millió forint áll. A csaknem 200 külföldi és hazai zenekarra, színházra, performance- ra költött pénzből 160 milliót vittek el a nemzetközi produkciók, a fennmaradó 150 millió jutott a magyar fellépőknek.

A külföldiek szállítása, a szállodai költségek, valamint az Artis Jus jogvédő szervezet felé befizetett pénzek további 30 millió forintot tettek ki.

A Sziget szervezői szerint a programok mennyisége és változatossága elérte a "kívánt" mértéket, a jövőben már csak a műsor minőségén kívánnak tovább dolgozni. Takács Gábor, a Sziget Kulturális Szervezőiroda Kft. ügyvezető igazgatója a Népszavának elmondta: a kis helyszínek igényes programjain túl a nagyszínpadra szeretnének több "húzónevet" meghívni. Hozzátette: a Metallica vagy a Red Hot Chilli Peppers kategóriájába tartozó együtteseket nagyon nehéz elhozni a Szigetre. És nem csak a magas fellépési díj miatt. Az amerikai sztárcsapatok többsége ugyanis a nyár első két hónapjában turnézik, augusztusra befejezik a fellépéseket, ilyenkor mennek szabadságra vagy vonulnak stúdióba.

A rendezvénynek otthont adó Hajógyári-szigeten gyakorlatilag semmilyen infrastruktúra nem adott egy ilyen fesztivál megrendezéséhez. Év közben még egy nyilvános vécé sem áll az oda látogatók rendelkezésére - mondta el Takács Gábor. A Sziget Kft. idén 270 millió forintot költött az infrastruktúra kialakítására. Ez az összeg a kommunális szolgáltatásokon túl tartalmazza a sátrak és színpadok, valamint a hangosítás és világítás költségeit is. Egyébként a Sziget szervezői évről évre bérlik a technikai berendezéseket, saját felszereléssel gyakorlatilag nem rendelkeznek.

A rendezők további 50 millió forintot költöttek idén a 7-8 ezer, Szigeten dolgozó munkabérére, beleértve az In-Kal Security rendfenntartó szolgáltatásait. A rendezvény előkészítésén munkálkodó Sziget Kft.-nek 32 állandó munkatársa van, az iroda fenntartása és a bérek 120 millió forintot vittek el a költségvetésből.

A tavalyi Szigetet 580 millió forintból hozták ki a szervezők; az idei 900 milliós előre tervezett költségvetés mögött a csaknem félmilliárd forintos (bizonytalan) jegybevételen túl 400 millió forint szponzori pénz állt. A Sziget-szervezők a Népszavának elmondták, idén is exkluzív szerződéseket kötöttek a támogatókkal. Ennek köszönhető, hogy a Hajógyári-sziget területén csak meghatározott üdítő-, cigaretta- és alkoholmárkákat lehetett vásárolni. Hozzátették: a szponzorokat konkrét programok (színpadok, helyszínek) támogatására kérték fel. Takács Gábor elmondta: az állami szektor 60 millió forinttal járult hozzá a Sziget költségeihez. A legnagyobb kormányzati "hirdető" idén az Ifjúsági és Sportminisztérium volt, 38 millió forinttal, ehhez jön a főváros 8 milliója, valamint a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatása.

A Sziget rendezői már nyolcadik éve ingyen kapják meg a Hajógyári-sziget többhektáros területét. Takács Gábor elmondta: ha az önkormányzat bérleti díjat számolna fel, nem tudnák megrendezni a fesztivált.

A szervezők idén csaknem 100 millió forintot fordítottak reklámra. A hirdetési keretből 20 millió forintot költöttek el külföldi médiafelületek vásárlására, elsősorban az MTV zenei televízióban és a német nyomtatott sajtóban. A Sziget szervezői elmondták, az idei, napi átlag 52 ezer látogató 30-35 százaléka, körülbelül 17-20 ezer ember érkezett külföldről, elsősorban Németországból.

A Szigeten italozó és táplálkozó tömegek idén több mint egymilliárd forintot hagytak a pultosoknál. Az árak természetesen tartalmazták az általános forgalmi adót (áfa), a jegyekből származó forintok után pedig további 15 százalék áfát és kulturális járulékot kell befizetni az államnak. Az Excellence pénzügyi elemző cég a Sziget számára készített vizsgálatából kiderült, hogy a rendezvény kapcsán csaknem 300 millió forint folyt be az államkasszába, eszerint a rendezvényt támogató állam 240 millió forintot "nyert" az üzleten. (Az elemzés a Sziget területének ingyenes bérletével nem számolt.)

Közép-Európa legnagyobb zenei és kulturális fesztiválja a Forma-1 után a második legtöbb külföldit vonzó magyar rendezvény. A Magyar Turizmus Rt.-nél megtudtuk: a társaság külképviseletei részt vettek a Sziget népszerűsítésében. A külföldi irodákba átlag 100-150 szórólapot juttattak el - a legnagyobb érdeklődést a németeknél és a svédeknél tapasztalták. Asztalos Zoltán, a Magyar Turizmus Rt. informatikai és információs igazgatója elmondta: elképzelhető, hogy az idelátogató fiatalok később, turistaként visszatérnek az országba. Hozzátette: a fesztivál szerepelt a Magyar Turizmus Rt. hivatalos programjában, mint "nem meghatározó, de kiemelt esemény". A Szigeten ennek ellenére nem volt semmilyen hivatalos, Magyarországot népszerűsítő turisztikai stand. Pedig a külföldiek a helyszínen taxisdrosztot üzemeltető City Taxi tapasztalatai szerint nemcsak bulizni jöttek, hanem felkeresték a város nevezetességeit is. Tihanyi Sándor, a City Taxi kereskedelmi és marketingigazgatója a Népszavának elmondta: a tehetősebb külföldiek ifjúsági szállásokon és szállodákban laktak, napközben közülük sokan járták taxival a várost, megtekintve a főbb látnivalókat. Hozzátette: a kevésbé jól eleresztett turisták is gyakran éltek a taxitársaság szolgáltatásaival, ők a Szigetről indították napi városnéző körútjaikat.

A Sziget-látogatók környezettudatának és kényelmének érdekében bevezették a szelektív hulladékgyűjtést. A szervezők elmondták, a papiroszsákokba gyakran került csirkecsont és egyéb "szennyező" anyag, így annak újrahasznosítása lehetetlenné vált. Az egyhetes esemény alatt azonban rengeteg műanyag gyűlt össze. Az összepréselt, feldolgozásra váró plasztik súlya meghaladta a 10 tonnát.

Kollányi Bence

(Népszava)

Ajánlat:

Sziget.hu