Továbbra is a pénzügyi szféra fizet a legjobban

A bruttó nominális átlagkereset 2001 első félévében 17 százalékkal, a nettó átlagkereset 15,4 százalékkal, a reálkereset pedig 4,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma az idén júniusban átlagosan 2,7 millió volt, 0,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi szolgáltatások területe.

A bruttó átlagkereset júniusban 17,9, a nettó 16,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete átlagosan 101 478 forint volt. A versenyszférában dolgozók átlagosan 102 857 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók pedig 99 012 forintot kerestek.

A KSH korábbi közlése szerint a fogyasztói árak január-júniusban 10,4 százalékkal nőttek 2000 első félévéhez képest.

Az első öt hónap adatai

Az év első öt hónapjában a bruttó nominális átlagkereset 16,8 százalékkal, a nettó átlagkereset 15,3 százalékkal, a reálkereset 4,4 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete 95 600 forintot tett ki január-májusban.

A pénzügyi ágazatban fizetnek a legjobban

Az idén az első félévben a legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi tevékenység volt, itt átlagosan 211 935 forintot kerestek havonta. Ezt követte 139 426 forinttal a vegyipar. A legkevesebbet - 60 255 forintot - a szociális ellátásban dolgozók kerestek.

A statisztikai hivatal kimutatása szerint a közszféra dolgozóinak 2001. első félévében kifizetett 2000. évi egyszeri kereset-kiegészítés keresetnövelő hatását kiszűrve a költségvetési szférában a keresetek növekedése 14,9 százalék volt.

A nemzetgazdasági átlagos havi munkajövedelem a félévben 101 400 forint volt, ami 17,1 százalékos bővülés a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. A munkajövedelem kereseten felüli része az idén az első félévben átlagosan 4,7 százalékot tett munkavállalónként.

A KSH modellszámítása alapján a gyermekkedvezmény egy munkavállaló esetében a reálkereset további mintegy 1,4 százalékos növekedését eredményezte az első félévben.

(MTI)

Ajánlat:

KSH