Mindenki profitálhat az EU-bővítésből

2001.08.27. 13:54

Az EU-bővítés mind a jelenlegi tagállamoknak, mind a tagjelölteknek több előnnyel jár majd, mind hátránnyal - állapítja meg a Bécsi Nemzetközi Összehasonlító Gazdasági Tanulmányok Intézete (WIIW) a közép-európai gazdasági miniszterek salzburgi találkozójához időzített, hétfőn nyilvánosságra hozott tanulmányában. A jelenlegi tagállamok közül a keleti országcsoporttal szorosabb földrajzi és kultúrális viszonyban lévő országok profitálnak majd a legtöbbet.

A tagjelöltek nagyobb ütemben profitálnak majd a belépésből, mint a mostani EU-tagállamok - írják a WIIW elemzői. Magyarország és Lengyelország GDP-növekedéséhez várhatóan 8-9 százalékpontot tesznek hozzá tíz év alatt a csatlakozás előnyös következményei, míg Csehország, Szlovákia és Szlovénia várható gazdasági növekedését 4-6 százalékponttal toldják meg ugyanannyi idő alatt - írják a WIIW elemzői.

Ausztria és Németország profitálhat a legtöbbet a bővítésből

Az egyik legközelebbről érintett EU-tagállam, Ausztria, mintegy 0,75 százalékpontos többletre számíthat tíz év alatt. A különbség oka az, hogy Ausztria már az elmúlt tíz évben is az egyik legnagyobb haszonélvezője volt a fellendülő keleti kereskedelemnek. Ausztria tavalyi, Kelet-Európába induló exportja közel 8,5 milliárd euró volt, amely felülmúlta az Egyesült Államokba és a Svájcba irányuló kivitelét. Kereskedelmi többlete 1,53 milliárd euró volt a kelet-európai országokkal szemben.

A tanulmány szerint a jelölt országokkal szoros földrajzi, történelmi és kulturális kapcsolatban lévő EU-tagok - Németország, Ausztria és Olaszország - számíthatnak a legtöbb haszonra az EU bővítéséből. A bővítéssel összefüggésben előírt mezőgazdasági és regionális politikai reformokból ugyancsak Németország és Ausztria profitál majd, legalábbis viszonylagosan: nettó befizetői szerepük csökkenni fog, miközben a jelenlegi nettó támogatottak közül Spanyolország és Portugália minden bizonnyal veszíteni fog némi pénzt.

EU-bővítés és a munkaerőpiac

A WIIW a bővítés politikailag legkényesebb vonatkozásának a munkaerőpiacot tartja, de úgy véli, a következmények kisebbek lesznek az általánosan vártnál. Az EU legfrissebb előrejelzése szerint az öt országból évi 70 ezer munkát kereső beáramlása várható a mostani 15 EU-tagországba - amennyiben nem lesznek korlátozások, tíz évvel később ez a szám évi 35 ezerre csökken. Az első tíz évben a munkát keresők kétharmada, évi 45 ezer ember, Németországot, tíz százaléka, évi 8 ezer ember, várhatóan Ausztriát célozza majd meg. Így 2030-ban az öt országból érkezett munkavállalók 470 ezren lesznek Ausztriában. Ez a teljes lakosság 5,5 százaléka, az 1998-as 1,3 százalék helyett. A WIIW szerint ez az előrejelzés túlzó, hiszen Ausztriában - és Németországban is - átmeneti korlátozás várható.

A kutatók szerint Nyugat-Európának a társadalombiztosítási és a nyugdíjrendszerek megtámogatása és a társadalom elöregedése miatt is szüksége van a bevándorlókra. Egy ENSZ-tanulmány szerint az EU tizenöt tagországának 1995-től számítva 2050-ig körülbelül 1,4 millió bevándorlóra lesz szüksége, stabilizálandó a munkaképes lakosságot. A bevándorlás a nagyobb adóbevételben és a nagyobb fogyasztói kiadásokban is jelentkezik majd, amely összességében a GDP növekedéséhez járul majd hozzá – állítják a WIIW kutatói.

(MTI)

Ajánlat:

WIIW