E héten határoznak a tarifa emelésének mértékéről

Zajlik a vita a jövő évi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjakról. A biztosítók szövetsége 10,8 százalékos tarifanövelést tartana szükségesnek, de elfogadná a pénzügyi szervezetek felügyelete által javasolt 8,2 százalékos emelést is. A biztosítotti oldal képviselői szerint viszont elegendő lenne a 4,4 százalékos díjnövekedés is.

Legkésőbb a hét végéig ki kell hirdetnie a Pénzügyminisztériumnak (PM) azt a rendeletet, amely meghatározza, hogy a biztosítótársaságok januártól milyen mértékben növelhetik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjakat. A tarifa-emelés nagyságáról azonban a Népszava információi szerint egyelőre nem született döntés.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a napokban három díjemelési javaslatváltozatot terjesztett a minisztérium elé. Az egyik javaslat szerint a jövő év elejétől 8,2 százalékkal, a másik szerint 4,8 százalékkal, míg a harmadik szerint csak 4,4 százalékkal kellene növelni a "kötelezőt".

A biztosítók szövetsége a legmagasabb, az ügyfelek képviselői pedig a legalacsonyabb tarifadrágulást tartanák elfogadhatónak. Egyes szakértők azonban úgy vélik: a döntéshozatal során az érintettek álláspontja nem játszik túl nagy szerepet, mivel a szaktárca határozatában a kormányzat antiinflációs törekvéseit érvényesíti, azaz igyekszik alacsonyra szorítani a díjnövekedést.

Forgács Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége közgazdasági ügyvezetője a Népszavának elmondta: a biztosítási társaságok számításai szerint jövőre legalább 10,8 százalékkal kellene emelni a díjakat ahhoz, hogy a tarifamódosítás ellensúlyozza az idei, illetve a jövő évre várható inflációt, és biztosítsa az ágazat működéséhez szükséges bevételeket.

Kovács Kázmér, a biztosítottakat képviselő Magyar Autóklub vezető jogásza viszont úgy látja: jövőre elegendő lenne a 4,4 százalékos tarifaemelés, mivel az idén bevezetett, a biztosítók és a Belügyminisztérium adatbázisainak az összehasonlításán alapuló új szűrőrendszer hatékonyabbá teszi az autósok ellenőrzését, így csökken a biztosítást nem fizetők száma, s ez lehetővé teszi az alacsonyabb tarifaemelést.

A társaságok idén átlagosan hat százalékkal emelhették díjaikat. Az áremelési korlátozás azonban csak a meglévő ügyfelekre vonatkozott, az új szerződések megkötésekor a biztosítók szabadon dönthettek a díjtételekről. (Ez feltehetően így lesz most is.) Emellett az is némi mozgásteret biztosított a cégeknek, hogy a kormányzat csak a díjnövelés átlagát határozta meg.

A tarifák közötti eltérés ma már akár 40-50 százalék is lehet. A biztosítótársaságok jelenleg több mint harminc szempontot - például a biztosított lakhelye, életkora, a jármű típusa, teljesítménye - vehetnek figyelembe az árak megállapításkor. A legtöbbet általában a budapesti fiataloknak, a legkevesebbet pedig az idősebb vidéki autósoknak kell fizetniük a kötelező biztosításért.

Fokozza az árak differenciálódását, hogy a biztosítási cégek más ügyfélkört próbálnak meghódítani, s az árakat is ennek a jegyében állapítják meg. Ezért a különböző biztosítók ajánlatai még akkor is akár 30 százalékkal eltérhetnek egymástól, ha az ügyfél "paraméterei" azonosak.

A szakemberek szerint idén számottevően - előreláthatólag 6-8 milliárd forinttal - növekszik a kötelezőpiac. Tavaly az ágazat összbevétele elérte a 64,5 milliárd forintot, míg ebben az évben 72 milliárdos forgalomra számíthat a kötelezőpiacon működő nyolc biztosító. Szakértők úgy vélik: a szakág nyeresége viszont idén is elmarad a többi biztosítási ágban elérhető haszontól, a társaságok profitja ebben az évben sem haladja meg a három százalékot.

A társaságok januártól megkezdték a közvetlen számítógépes adatszolgáltatást a belügyi tárcának. A hatóságok ugyanis úgy kívánják kiszűrni a biztosítás fizetése alól kibúvó autósokat, hogy összevetik a biztosítási cégek kötvényállományát és a belügyi tárca nyilvántartási adatait.

Korábban a szakértők úgy számoltak, hogy hazánkban három-millió jármű rendelkezik biztosítással, háromszázezer autótulajdonos viszont nem fizeti a "kötelezőt". Az adatbázisok összevetése után azonban kiderült: a vártnál kevesebb a "renitens". Augusztus elejére ugyanis a belügyi tárca elkészítette a nem fizetők listáját, és erre "csak" 85 ezer autós neve került föl. A legtöbb "renitens" tulajra Budapesten és a vidéki nagyvárosokban találtak rá. A nem fizetők legnagyobb hányada a személyautó-tulajdonosok közül került ki.

A belügyi tárca és a biztosítók közös ellenőrző rendszerének a felállítása nem kis összeget - mintegy 1,2 milliárdot - emésztett fel. A biztosítók tavaly bevételeik nyolc ezrelékét - 480 millió forintot - ajánlották fel a "hálózat" kiépítésére, idén pedig forgalmuk öt ezrelékét - 300 millió forintot - fordítják a "szűrő" fenntartására.

(Népszava)

Korábban:

Két változat a kötelező biztosítás emelésére
(2001. szeptember 6.)