Olcsóbb villanyárakat hoz a piacnyitás

2001.09.24. 8:09

Alig több mint egy év múlva, 2003 januárjától felszabadul a hazai árampiac egyharmada. Csaknem kétszáz iparvállalat szabadon választhatja meg, kitől és honnan vásárol villanyáramot. Legalábbis, ha a honatyák elfogadják azt a törvénytervezetet, melyet a kormány egyszer már visszadobott, s amelyet szeptember elején végül balatonöszödi ülésén elfogadott. Kérdés, hogy megéri-e, s ha igen, kinek a szabad szolgáltatóválasztás. A nagykereskedő MVM-nek jelenleg nincs haszna ugyan az ügyleten, az árat azonban alaposan megterheli több drágán termelő honi erőműve.

Hosszas viták után még szeptemberben elfogadhatja a parlament az új villamos energiáról szóló törvényt. A hatályba lépés időpontja 2003. január 1., a tervezet készítője, a Gazdasági Minisztérium (GM) legfőbb szempontja az ellátásbiztonság megőrzése volt. A korábbi változatokhoz képest néhány pontot "tisztába tett" a tárca. Közéjük tartozik a legfontosabb, a befagyott költségekről szóló rész. (A kormány korábbi elutasító magatartását éppen ez váltotta ki.)

Együttesen 2003-2010 közt 48 milliárd forint - változatlan árakon - az az összeg, amire fedezetet kell majdan találni. Az MVM ugyanis - éppen az ellátásbiztonság érdekében - hosszú távú szerződéseket (angol rövidítéssel PPA-t) kötött az erőművekkel. Csakhogy a liberalizáció életbe léptekor egyes iparvállalatok már nem a villamosművektől vásárolnak majd, utóbbi nagykereskedői monopóliuma megszűnik ugyanis. Csakhogy a PPA-k érvényben maradnak, s az rt.-nek fizetnie kell a leszerződött, de számára eladhatatlan áramért. Eldőlt, hogy ki állja a 48 milliárdot: ez a kedvezőbb helyzetbe kerülő iparvállalatokat terheli majd. A későbbiekben végrehajtási rendelet pontosítja a fizetés feltételeit. Jelenleg az a megoldás látszik a legvalószínűbbnek, hogy egy alapot hoznak létre, melybe havonta fizetnek a nagyvállalatok, s melyet félévente "üríthet" az MVM.

A választott megoldás indoka az, hogy az említett 200 iparvállalat számára 10-15 százalékos áresést hozhat a liberalizáció. Ebből viszont már áldozhatnának egy részt a befagyott összegek fedezésére. A tárca viszont azt ígéri, hogy semmiképpen sem a lakosság lesz a szenvedő alanya annak, ha szabaddá - és olcsóbbá - válik az ipari vásárlás. Azért nem, mert marad a háztartási áram hatósági megállapítású. Sőt, a verseny egyik következménye az lenne, hogy mérséklődne a nemzetközi áremelkedés hatásainak megjelenése a honi árakban.

Az elfogadott törvénytervezetben más újdonságok is vannak a korábbi változatokhoz képest. Növekszik például a rendszerirányító Mavir Rt. szerepe: a társaság összehangolja az erőművi és importkapacitásokat, felel az igények és a termelés egyensúlyáért. Ugyancsak újat jelent, hogy megszűnnének a hatóságilag kötelezően előírt erőművi termelői árak.

Kérdés, hogy valóban megéri-e a kétszáz vállalatnak nem a mostani szolgáltatótól, hanem várhatóan külföldről vásárolna. A válasz egyértelmű igen, még ha - közölte Katona Kálmán, az MVM Rt. elnök-vezérigazgatója - egyetlen fillér haszna sincs idén január óta a nagykereskedőnek az áramon.

A Magyar Hírlap kérdésére a villamosművek vezetője a következőképpen foglalta össze az árszerkezetet: kilowattóránként 10 forintos átlagáron vásárolja az MVM az áramot az erőművektől. Ezzel szemben külföldről 7-8 forintért lehet beszerezni. Olcsóbban tehát az átlagnál, ám drágábban, mint amekkora az MVM tulajdonában lévő paksi atomerőmű ára. Talán nem véletlen, hogy az részvénytársaság talán éppen ezért nem hagyja ki azt a lehetőséget, amit - s ez ugyancsak új - a tervezet nyújt számára. Nevezetesen azt, hogy maga is építhet erőműveket.

Kubik Pál

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Magyar Villamos Művek