<P align="left">A szakértő válaszol 1.

Olvasói kérdés: A bonus-malus rendszerrel kapcsolatban: ha valaki minden évben legalább 3 balesetet okoz, akkor marad mindig az M5-ben. Ha nincs személyi serülés (pl. csak nem tud parkolni) akkor elvileg bármennyi balesetet okozhat. 4-szeres biztosítási díj fejében. Ha az illető ezt rendesen fizeti, akkor megkötik a biztosítást a biztosítók?

Válasz: A biztosítókat a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás terén szerződés-kötési kötelezettség terheli, így Önt semelyik biztosító nem utasíthatja vissza M4-es vagy M5-ös besorolása miatt. Arra azonban számítson, hogy a biztosítóknak minden év november 30-áig felmondási joguk van, amivel a legtöbb társaság a gyakori károkozók esetében él is. Így kénytelen lehet évről-évre új biztosítónál kötni meg a szerződést.

Tanácsadónk a Generali-Providencia.

Olvasói kérdés: Kedves Szakértő! A biztosítási ügynök azt mondta, ha cascom mellé a kötelezőt is az ő társaságánál kötön, sokkal olcsóbb kötelező biztosításhoz juthatok ez igaz?

Válasz: Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjrendszerébe egyik biztosító sem épített be ilyen díjkedvezmény-rendszert, így ilyen díjkedvezmény hivatalosan nem adható. Ettől persze lehet, hogy casco biztosítója kedvező felelősség-biztosítási díjat tud ajánlani Önnek, de a kedvező díjat nem annak köszönheti, hogy a cascója is e társaságnál van. Javasoljuk, hogy a kötelező megkötése előtt talulmányozza a különböző biztosítók ajánlatait!

Tanácsadónk a Generali-Providencia.

Olvasói kérdés: Miért nem lehet a saját kötelező biztositásterhére rendezni a szélvédőüveg kárt? A felverődő kő tulajdonosa /felverője/ már hetedhét határon túl van esetleg az észleléskor?

Válasz: A felverődő kő okozta kárt nem térítik meg a biztosítók a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás terhére. Ennek az oka, ahogy a kérdező is gondolja, az, hogy az esetek többségében nem lenne megállapítható, melyik gépjármű verte fel a követ, arról nem is beszélve, hogy a kárt okozó, mivel nem is veszi észre, hogy kárt okozott, nem fog megállni a károkozás után és nem fogja elismerni felelősségét. Amennyiben rendelkezünk szélvédő-törésre is kiterjedő casco biztosítással, a casco biztosító természetesen megtéríti a kárt (az önrészt persze ekkor is saját magunk kell álljuk), függetlenül attól, hogy ki a "vétkes" a kő felverődéséért.

Tanácsadónk a Generali-Providencia.

Olvasói kérdés: Októberben régi autóm eladásával megbíztam egy autókereskedést. (Ez még nem sikerült) Ugyanakkor vettem egy másik autót. Erre is megkötöttem a kötelezőt. Kérdésem az lenne, hogy meddig kell a régi után a kötelezőt fizetnem, és miért. Mi történik ha díj nem fizetésével megszüntetem a régi autóra a kötelezőt? Ez legális-e?

Válasz: A jogszabályi szabályozásnak megfelelően Ön addig kell fizesse autója felelősségbiztosításának díját, amíg az az Ön tulajdonában, üzemeltetésében van. Amennyiben autóját megbízási szerződés alapján hagyta ott a kereskedőnél, addig kell fizesse a biztosítás díját, míg a kereskedés el nem adja az autót. A biztosítók ennek megfelelően megbízási szerződés alapján nem szűntetik meg a szerződést, csak adásvételi szerződés alapján. Amint az adásvételi szerződés másolatát eljuttatja biztosítójának, az átvezeti korábbi autójának bonus-malus fokozatát új autójára. Amennyiben nem fizeti be a biztosítás díját, szerződését díjnemfizetés miatt szűnteti meg a biztosító. Ekkor azonban Ön elveszti addig megszerzett bonus-fokozatát, ezért ezt a megoldást nem ajánljuk.

Tanácsadónk a Generali-Providencia.

Olvasói kérdés: Eddigi biztosítom "megfenyegetett", hogy amennyiben minden évben jan. 1-én biztosítót akarok váltani - az olcsóbb KGFB reményében, akkor soha sem kerülhetek B1... osztályba! Igaz ez, miszerint azt a bizonyos megfigyelési időszakot ugyanazon biztósítónál kell letölteni? Ha pedig így lenne ez azt is jelentené, hogy a malus besorolás sem változhatna? Ezt így nem tudom elfogadni / felfogni / Segítségét előre is köszönöm !
Ui: 2001. júniusában kötöttem, A0-ás KGFB-t, így ha jól számoltam 2003. januárjától kerülnék B1 besorolásba!

Válasz: Biztosítójának kijelentése általánosságban nem igaz, természetesen Ön akkor is előre (vagy éppen hátra) haladhat évről-évre a bonus-malus osztályok között, ha minden évben biztosítót vált. Abban azonban igaza van tanácsadójának, hogy ha bonus-malus igazolással nem igazolja minden év végén új biztosítójának, hogy az előző évben is rendelkezett kötelezővel, akkor új biztosítója úgy fogja venni, mintha önnek csak január 1-jétől lenne szerződése (mivel előző szerződéséről a biztosítónak nincs információja). Nyugodtan mérlegelje tehát minden évben a biztosítók ajánlatait, de ne felejtse el új biztosítójához az előző szerzőéséről kiállított bonus-malus igazolást eljuttatni még akkor is, ha alapfokozatban, A0-ban van szerződése. Ön jól számol, szerződése sajnos csak 2003. januárjától kerül B1-es fokozatba.

Tanácsadónk a Generali-Providencia.

Olvasói kérdés: Úgy tudom, hogy a biztosítás díját az autó színe is befolyásolja ez igaz? És ha ez nem milyen tulajdonságokra figyeljek az autó vásárlás során amik, kedvezőtlenül befolyásolják a díjat

Válasz: Az autó színe egyik biztosítónál sem befolyásolja a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díját, bár tény, hogy egyes színektávolabbról jobban láthatóak, így a színnek is szerepe lehet egy baleset be (nem) következésében. Amire autóvásárláskor figyelni érdemes: egyes biztosítóknál (Allianz Hungária, Generali-Providencia) az autó gyártmánya is befolyásolja a díjat. A Generalinál keleti/nyugati gyártmányok megkülönböztetés él (természetesen a keleti gyártmányok az olcsóbbak), az Allianznál a gyártmányok 5 veszélyességi csoportba vannak besorolva, általánosságban nem lehet meghatározni, mely gyártmányokra olcsóbb a kötelező, érdemes a biztosító díjrendszerét áttanulmányozni. Minden biztosítónál elmondható, hogy a gépjármű hengerűrtartalma erősen befolyásolja a díjat. Személygépjárművek esetén a díjakban "sávugrás" 850, 1150, 1500 és 2000 cm3-nél van. Személygépjárművek esetén a többi, díjat befolyásoló tényező már nem a gépjármű jellemzője. Ezek: a szerződő lakhelye, életkora, a szerződés bonus-malus besorolása, a biztosítás megkötésének helye, a díjfizetés módja és gyakorisága, az autó használati módja, a szerződő kapcsolata a biztosítóhoz (ld. hűségkedvezmények).

Tanácsadónk a Generali-Providencia.

Olvasói kérdés: Néhány hónappal ezelőtt egy forgalmas napon előzés közben egy külföldi rendszámú teher autó megrongálta az autómat (letörte a visszapillantómat), sajnos a gépjármű nem állt meg én pedig nem tudtam megállítani, a vissza pillantót utána a saját költségemen megjavítattam. Mi lett volna a jó megoldás, ilyen esetekben viseli valaki a kárt?

Válasz: A károkozó gépjármű rendszámának ismerete, vagy elismerő nyilatkozat hiányában sajnos a kárt kénytelen önmaga viselni, vagy esetleg a casco biztosítása terhére -ha van- rendezni.

Tanácsadónk a Generali-Providencia.

Olvasói kérdés: Beszéljünk "A" és "B" emberről. "A" odaadta kocsiját "B"-nek, hogy vigye el szervízbe. "B" megtette, ám amikor elhozta összetörte az autót, amin volt CASCO. A baleset után a biztosító gazdasági totálkárt állapított meg, az autó mindenesetre javítható állapotban van. "A" az általa meghatározott érték és a biztosító által megjelölt érték közti különbséget követeli "B"től, aki viszont úgy tudja, hogy csak az önrészt kell kifizetnie. Mi az igazság?

Válasz: A kérdés megoldása többféle lehetőséget rejt magába. A kiindulási-alap természetesen az, hogy "A" csak a biztosításból meg nem térülő önrészt követelheti "B"-től. A követelés jogcíme a Ptk 339. §(1) bekezdése lesz, de figyelemmel a jogalap nélküli gazdagodás tilalmára (Ptk.361. §).
Amennyiben a biztosítottnak a kár összegszerűségében vitája van a biztosítóval, úgy célszerű azt a biztosítóval egyeztetnie, vagy megegyezés hiányában peres eljárást kezdeményeznie. Ekkor ugyanis a bíróság végérvényesen eldönti a biztosítási összeg mértékét, ezáltal a "B"-től követelhető önrész mértéke is tisztázottá válik.
"A"-nak végső soron meg van a jogi lehetősége arra is, hogy közvetlenül követelje "B"-től - akár peres úton is - az önrészen felüli azon vélt vagy valós összeget is, amely a biztosítótól nem térült meg. Ez azonban nem biztos, hogy szerencsés, hiszen abban az eljárásban a biztosító nincs benne, ugyanakkor "B" hivatkozhat arra, hogy a biztosító helyesen állapította meg a kár összegét, melynek következtében "A"-nak bizonyítania kell a perben nem álló biztosító kárszámításának helytelenségét.
Minthogy a kérdés elméleti jellegű volt, úgy természetesen a válaszom is az, a konkrét ügy részleteit nem ismerem.

Tanácsadónk a Generali-Providencia.

Olvasói kérdés: Miért nem lehet a saját kötelező biztositásterhére rendezni a szélvédőüveg kárt? A felverődőkő tulajdonosa /felverője/ már hetedhét határon túl van esetleg az észleléskor?

Válasz: A felverődő kő okozta kárt nem térítik meg a biztosítók a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás terhére. Ennek az oka, ahogy a kérdező is gondolja, az, hogy az esetek többségében nem lenne megállapítható, melyik gépjármű verte fel a követ, arról nem is beszélve, hogy a kárt okozó, mivel nem is veszi észre, hogy kárt okozott, nem fog megállni a károkozás után és nem fogja elismerni felelősségét. Amennyiben rendelkezünk szélvédő-törésre is kiterjedő casco biztosítással, a casco biztosító természetesen megtérítia kárt (az önrészt persze ekkor is saját magunk kell álljuk), függetlenül attól, hogy ki a "vétkes" a kő felverődéséért.

Tanácsadónk a Generali-Providencia.

Olvasói kérdés: Olyan helyen lakunk, ahol viszonylag sok állat - hol madarak, hol egy nyúl, de néha kutya vagy vaddisznó - téved az útra. Nagyobb testű állatokkal még nem volt szerencsére karambolom, kisebb állatokat azonban gyakran gázolok el. Az autó ilyenkor alig-alig sérül, az idő során azonban egyre rosszabb állapotban van a gépjármű. A kérdésem az, hogy ilyen tipusú károkra érvényes-e a kötelező, és hogy minden apró-cseprő ütközés után el kell-e mennem kárfelvételre vagy elég mondjuk egy pár baleset után? Valamint: az egyes állatok között különbséget tesz a biztosító?

Válasz: A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a szerződő által másoknak okozott kárt téríti meg a károsult, többnyire vétlen félnek. Az állatkárok így nem tartoznak bele a káresemények azon körébe, amikor a biztosító gépjármű felelősségbiztosítás alapján kártérítést fizet. Az Ön esetében a töréskárra is biztosítási fedezetet nyújtó casco biztosítás megkötését tudjuk javasolni.

Tanácsadónk a Generali-Providencia.

Olvasói kérdés: Az előző olvasóhoz hasonlóan én is 2000-ben vásároltam autót, csak nem nyáron, hanem januárban és mégis azóta is A00-ás biztosításom van. Szintén sem én, sem a gépjárművem nem okozott kárt a vásárlás óta. A szakértői válaszban azt olvastam, hogy a biztosító két szempontot vizsgál, káresemény ill. min. 9 hónapig rendelkezett-e felelősségbiztosítással.Ezeknek a szempontoknak megfeleltem és mégis 2000. januárja óta A00-ás kategóriában vagyok. A biztosító tehát ezek szerint nem vette figyelembe ezeket a szempontokat 2001.jan1-től ???

Válasz: A biztosító a törvényi szabályozásnak megfelelően járt el, mikor az Ön szerződését 2001. januárjától nem emelte B1 fokozatra. Az ok, mint a korábbi kérdező esetében is az, hogy a bonus-malus fokozat megállapításánál tekintetbe vett megfigyelési időszak július 1-től a következő év június 30-ig tart. Az Ön esetében: 2000. januárjában kezdődött szerződése (az autó vásárlás időpontja), 2000. június 30-ig viszont nem volt meg a bonus-fokozat előrelépéséhez szükséges 9 hónapos szerződés tartam, ezért maradt szerződése A0 fokozatban. Amennyiben nem okozott kárt 2000. július 1. és 2001. június 30. között, biztosítója 2002. januárjával B1 fokozatba fogja átsorolni szerződését.

Tanácsadónk a Generali-Providencia.

Olvasói kérdés: Még a nyáron, a felelősség biztosítással rendelkező házam udvarán fűnyírás közben a fűnyíróból kipattanó kő betörte a szintén az én tulajdonomban lévő betéti társaság kisteherautójának a fényszóróját. A biztosítóm nem fizetett a kár után mive az önkár. Mi az Önök véleménye?

Válasz: Tisztel Uram/Hölgyem! Az eset biztosítónk jogászai szerint nem önkár. A Bt. jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely - függetlenül attól, hogy vagyonát a tagok, így a kérdező is, bocsátották rendelkezésre -, önálló gazdálkodó szervezetnek minősül és saját nevében lehet jogviszonyok alanya. A károsulttehát a Bt.
A megküldött tényállás azonban kevés a felelősség kérdésében való döntéshez.

Tanácsadónk a Generali-Providencia.

Olvasói kérdés: 2000 nyarán használt autót vásároltam egy autókereskedésben, a kereskedésben megkötöttem a kötelezőt. A biztosítás megkötésekor a biztosító a0 kategóriában sorolt be. Azóta más fél év telt el és én még mindig a0-s vagyok, annak ellenére hogy sem én sem a gépjárművem nemokozott kárt senkinek, mikor fog ez változni végre?
A biztosítónak mikor kell emelni a bonus fokozatomat?

Válasz: A kötelező gépjármű-felősségbiztosításban alkalmazott bonus-malus fokozatot a biztosítók mindig a naptári év végén állapítják meg. A bonus-malus osztály megállapításánál a biztosító 2 szempontot vizsgál: a szerződő hány db kárkifizetéssel járó kárt okozott az előző év július 1-je és folyó év június 30-a között, illetve, hogy ugyanebben az időszakban rendelkezett-e a szerződő min. 9 hónapon át felelősségbiztosítási szerződéssel. Az Ön esetében: 2000. decemberében szerződése azért nem léphetett egyet előre B1 fokozatra, mert csak nyártól rendelkezett biztosítással, hiányzott tehát a 9 hónapos feltétel. 2001. decemberében - amennyiben 2000. 07. 01.és 2001. 06. 30. között Ön nem okozott kárt, a biztosító B1 fokozatra fogja átállítani szerződését, tehát 2002-ben Ön B1-es bonus-osztálynak megfelelő díjat kell fizessen.

Tanácsadónk a Generali-Providencia.

Olvasói kérdés: Néhány nappal ezelőtt vidéki motorozás közben ütközetem egy udvarról kiszaladó kutyával, a kutya elpusztult és a motor megsérült. A kutya gazdája nem ismerte el, hogy ő a gazda, sajnos nem hívtam rendőrt, azonban motoros társaim igazolni tudják a történetem.
Kihez fordulhatok, ki téríti meg a káromat?

Válasz: A káreset nem a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás körébe tartozik, így térítése KGFB alapján nem is lehetséges. Abban az esetben, ha vannak a káresetnek tanúi, akik látták, hogy az adott udvarból, és az adott kutya szaladt ki, akkor ez nagyban elősegíti a kár rendezését. Ezután még azt kell bizonyítani, hogy az adott kutya valóban azé a tulajdonosé, akit károsultunk gondol. Ez is könnyen megoldható, pl. a tulajdonos szomszédjai segítségével. Ha ezeken túl vagyunk, akkor már csak azt kell tisztázni, hogy a kutya tulajdonosának van-e olyan általános felelősségbiztosítása (pl. lakásbiztosítás keretében), amely fedezetet nyújt az adott káresetre. Ha viszont nincs ilyen biztosítás, akkor sajnos csak polgári peres úton lehet a kártérítést behajtani a kutya tulajdonosán.

Tanácsadónk a Generali-Providencia.

Olvasói kérdés: Az autóm fényszóróhát egy úttestről felpattanó kő betörte, miközben egy útépítés mellett haladtam el, sajnos nem jegyeztem meg az előttem haladó gépjármű rendszámát. Ki téríti meg a káromat?

Válasz: Amennyiben a károkozó autó, vagy annak tulajdonosa nem azonosítható, akkor sajnos csak casco biztosítás keretében lehetséges a kár rendezése.

Tanácsadónk a Generali-Providencia.