Egyre többet költünk hírközlésre

Vágólapra másolva!
A lakosság személyes rendelkezésű reáljövedelme az első félévben 5 százalékkal nőtt éves összevetésben - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A háztartások költségei közül a legnagyobb mértékben a ruházkodási és a közlekedési és hírközlési kiadások nőttek. A felmérés szerint legalább havi 27 ezer forintos fejenkénti jövedelem szükséges a szűkös megélhetéshez.
Vágólapra másolva!

A lakosság mintegy 30 százalékának fő jövedelemforrását jelentő nyugdíjak reálértékének emelkedése az első öt hónapban elmaradt a keresetekétől, a júniusi visszamenőleges nyugdíjemelési után pedig az emelkedés a reálkeresetek növekedési tartományába került.

A KSH kimutatása szerint az egyéb társadalmi jövedelmek reálértéke összességében alig változott; ezen belül a családi pótlék reálértéke csökkent, míg a gyerekes családok adókedvezménye az inflációt többszörösen meghaladó mértékben nőtt.

A háztartások fogyasztási kiadásai az első félévben mintegy 3,5-4 százalékkal nőttek éves összevetésben. Élelmiszerre 3 százalékkal költöttünk többet, míg a lakással kapcsolatos kiadások összege érdemben nem változott. Ruházkodásra a tavalyinál 9-10 százalékkal költöttünk többet, míg, az egészségügyi és testápolási kiadások 4 százalékkal, a közlekedési és hírközlési kiadások pedig 9-10 százalékkal nőttek. Tanulásra, művelődésre, üdülésre, szórakozásra 7-8 százalékkal fordítottak többet a háztartások az első félévben, mint egy évvel korábban; ezek a kiadások a háztartások folyó fogyasztási kiadásainak mintegy 5-6 százalékát tették ki.

A KSH felmérésében résztvevő 2584 háztartás véleménye szerint a nagyon szűkös megélhetéshez 27 000 forint egy főre vetített jövedelem szükséges, ami 17 százalékkal magasabb a tavalyi azonos adatnál. A szűkös megélhetéshez 34 600 forint, az átlagoshoz 49 900, a jóhoz 74 200, a nagyon jóhoz 115 300 forint egy főre jutó havi jövedelmet tartottak szükségesnek a felmérésben résztvevő háztartások.

(MTI)

Ajánlat:

KSH