Marshall-terv Manhattan újjáépítésére?

Vágólapra másolva!
Adómentességgel és más kedvezményekkel csábítaná vissza New York város vezetése Manhattan déli csücskébe a világcégeket. A szeptember 11-ei tragédia hatására ugyanis felgyorsult a pénzügyi vállalkozások kiáramlása a környező városokba. A World Trade Center megsemmisülését követően felújítják és átalakítják Manhattan közlekedését is - ám a fejlesztések körülbelül egy évtizedig tartanak és több tízmilliárd dollárba kerülnek.
Vágólapra másolva!

Már a szeptemberi tragédia előtt megindult a kiáramlás a világ legfontosabb pénzügyi központjának tartott alsó-Manhattanből. Bankok, biztosítóintézetek, brókerek és befektetési vállalkozások sora tette át székhelyének egy részét a kevésbé drága New Jerseybe, Brooklynba vagy Queensbe. Az elköltözési hullám most kényszerből felerősödik, hiszen több hatalmas cég vesztette el székhelyét a World Trade Center (WTC) leomlott ikertornyában. Mivel a WTC egymagában 22 százalékát tette ki a környék teljes irodaterületének, nincs lehetőség arra, hogy a megsemmisült irodák helyett a közelben találjanak - akár ideiglenes - helyet a szerencsétlenül járt cégek. A legnagyobb WTC-bérlő, a Morgan Stanley a félsziget közepén bérelt irodát és új lehetőségek után kutat - vagyis nem kíván visszatérni a pénzügyi negyedbe -, és így döntött a Canadian Imperial Bank of Commerce is. Mások - így a Deutsche Bank, a Merrill Lynch, a Mizuho Holdings és a Lehman Brothers - viszont visszaköltöznének.

A WTC újjáépítése legoptimistább becslések szerint is legalább 6-8 évet vesz igénybe, ha egyáltalán ismét nekikezdenek. Kérdéses ugyanis, hogy a több ezer emberéletet követelő tragédia után lesz-e olyan cég, amely ismét székhelyéül választja a Világkereskedelmi Központot.

A város vezetése mindenesetre komoly fejlesztésekkel igyekszik vonzóvá tenni a környéket és a majdan felépülő (?) tornyot vagy tornyokat. Teljesen átépítik a környék úthálózatát és a földalattirendszer korszerűsítésére is milliárdokat szánnak. Nem kétséges, hogy a közel százéves közlekedési rendszer megérett a teljes korszerűsítésre, ám ennek ára tízmilliárd dollárokban mérhető. Egy kilométer földalatti vasút építése például 600 millió dollárba kerül, ezért a városi vezetés egyfajta Marshall-segélyt tart szükségesnek a teljes megújításhoz. De ha ezt meg is szavazza a város vezetése - és kapnak szövetségi hozzájárulást -, akkor is legalább egy évtizedbe kerül az újjáépítés.

A Világkereskedelmi Központban volt cégek bérelt területei (ezer négyzetlábban) és jövendő tervei:

  • Morgan Stanley (1,3 millió): ideiglenes bérlemények, Közép-Manhattanben, végleges irodák a környező városokban
  • Kikötői Hatóság (900): már létező irodák Newarkban, további irodák keresése New Yorkban és New Jerseyben
  • AON (460): új irodákat bérelt Közép-Manhattanben, továbbiakat keres New Yorkban, New Jerseyben és Connecticutban
  • Empire Blue Cross/Blue Shield (450): létező irodák Yorktownban és Melville-ben, trgyalások új irodákról Brooklynban és Közép-Manhattanben.
  • Marsh McLennen (450): létező irodák Közép-Manhattanben, további új irodák Közép-Manhattanben
  • Mizuho Holding (325): New Jersey és Közép-Manhattan mellett, további irodák bérlése a környező városokban
  • Deutsche Bank (300) irodák már működnek Közép-Manhattanben, új székház építése ugyanott

Forrás: The Wall Street Journal

Szakonyi Péter

(Magyar Hírlap)