Bár a központi bank kedden - a várakozásoknak megfelelően - újabb fél százalékkal csökkentette az irányadó, rövid távú kamatlábat, s lassan összeáll az amerikai gazdaság történetének egyik legnagyobb adócsökkentéséről szóló kongresszusi törvény, a vezető elemzőket nem hatotta meg a lejtmenetet megállítani igyekvő csomag. A tőkebefektetések rendületlen csökkenése, a fogyasztói bizalom zuhanása, a rekordokat döntő munkanélküliség, a termelői és a szolgáltatási szektor teljesítményének csökkenése mára gyakorlatilag eloszlatott minden optimizmust a kormányzat monetáris és fiskális eszköztárának hatékonyságával kapcsolatban.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) idén tizedszer, összesen 4 százalékkal csökkentette az irányadó banki kamatlábat. Az intézkedés a Wall Streeten nem maradt hatástalan: mind a Dow Jones átlagindexe, mind a Nasdaq jelentős emelkedést mutatott. A mostani félszázalékos csökkentéssel ugyanakkor a Fed új határvonalhoz ért: az inflációval korrigált banki kamatok reálértéke gyakorlatilag elérte a zérót, s elemzők szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy az "olcsó pénz" nem képes új lendületet adni a gazdaságnak. A Fed ugyanakkor csak a rövid távú kamatlábat képes közvetlenül kontrollálni, a fogyasztói kölcsönök valódi árát a hosszú távú államkötvények hozama határozza meg, amely a Fed intervenciója ellenére mindössze 0,68 százalékkal csökkent. A részvénypiaccal szemben ugyanakkor a vállalati kötvénypiac jóval reálisabban tükrözi a gazdaság valódi állapotát: a hozamok gyors növekedése azt jelzi, hogy a befektetők a közeljövőben a vállalati csődök és fizetésképtelenségi bejelentések sokaságára számítanak.

Elemzők ugyancsak szkeptikusak a tervezett adócsökkentési csomaggal kapcsolatban is. A Goldman Sachs befektetési bank számításai szerint a tervezett 100 milliárd dolláros adócsökkentési csomag 2002-ben mintegy 150-175 milliárdos "fiskális lökést" adhat a gazdaságnak, ami korántsem lesz elegendő. A bank szerint sem az agresszív kamatcsökkentési politika, sem a fiskális könnyítés nem képes elérni a tőkebefektetések, illetve a fogyasztás szintjének emelését: a ráfordítások radikális csökkenésének valódi okát ugyanis az elmúlt években "túlfutott" befektetések radikális csökkenésében, illetve a háztartások megtakarításainak vészes csökkenésében kell keresni. Az adócsökkentéseket a vállalati szektor elsősorban adósságfinanszírozásra és átszervezésekre, a háztartások pedig a megtakarítások növelésére használná, így a csomag keresletélénkítő hatása elhanyagolható.

Nem véletlen, hogy a gazdaság állapotát megítélni hivatott testület, a Gazdaságkutatások Nemzeti Irodájának (NBER) a gazdasági ciklusok kezdetét és végét vizsgáló bizottsága egyre inkább arra hajlik, hogy hivatalosan is deklarálja az amerikai recessziót. Az NBER nyilatkozatának komoly politikai következményei lehetnek: az öt vezető közgazdász ítélete hivatalosan is elmarasztalhatja a Fedet irányító Alan Greenspant és a kongresszust, mert képtelenek voltak elhárítani a bajt.

A harmadik negyedévben - nyolc év óta először - 0,4 százalékkal csökkenő GDP, a 20 éves rekordot döntő munkanélküliség, a feldolgozóipar 12 hónapja tartó zsugorodása után a hétfőn napvilágot látott jelentés az amerikai szolgáltatási szektor teljesítményének októberi zuhanásáról megjósolhatóvá teszi a bizottság döntését. Az USA-ban meghatározó szolgáltatóipar soha nem látott szűkülése azt jelenti, hogy a recesszió túllépett a GDP mindössze ötödét nyújtó termelési szférán, s átterjedt a kis- és nagykereskedelmi, az egészségügyi, a pénzügyi és más, nem termelő iparágnak számító ágazatokra.

A recesszió hivatalos deklarációjának ugyanakkor még áldásos hatása is lehet, a bejelentés abszolút nemzeti prioritássá emelheti a kormányzat gazdasági expanziós törekvéseit. A hosszú távú kilátások egyelőre megjósolhatatlanok, a szintén válságba forduló eurórégió, az évtizedes dekonjunktúrával küszködő Japán és Ázsia stagnálása középtávon aligha adnak okot különösebb optimizmusra.

Harkányi András

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Federal Reserve 

Korábban:

Tizedszer csökkentett kamatot idén a Fed 
(2001. november 6.)