Költségemelő próbaidősök

Amikor hiányzik a humánpolitikai stratégia egy cégnél, a pénzben is kifejezhető veszteség leginkább a munkaerő-felvétel területén mutatkozik. Ezt azonban sok cégnél nem is észlelik, hiszen költségelemzéseket sem készítenek. Humánpolitikai szakértőnk szerint például a próbaidősök alkalmazása korántsem olyan hatékony megoldás, mint amilyennek néhány vállalatnál gondolják.

A humánstratégia hiányának biztos jele, ha a toborzás folyamatos. Ilyen esetben feltételezhetjük, hogy a fluktuáció is az. Valahogy nem a sikeres, hatalmas bevételekkel rendelkező cégek engedik meg maguknak azt a luxust, hogy napi-heti rendszerességgel vegyenek fel szak- és segédmunkásokat, miközben folyamatosan áramoltatják (illetve hagyják kiáramolni) az embereket - ez inkább a kicsi, minden fillérrel csínján bánó cégek sajátja.

Miután sohasem végeznek költségelemzést, csupán addig a gondolatig jutnak el, hogy a próbaidős munkavállaló a legolcsóbb, hiszen őt meg lehet fogni azzal, hogy "a próbaidő letelte után X százalékkal emelkedik a fizetés". Csak annyi a baj, hogy a felvettek kis töredéke éri meg a 91. napot (a cégnél). A próbaidősök beilleszkedésének problémái egy mélyreható, stratégiai elemzésből kiderülnének, és ez elgondoltatná a menedzsereket, hogy ne állandóan ezeket a megoldásokat részesítsék előnyben. Soroljuk hát: a betanítás költségei, illetve az a hiányzó bevétel, ami a rutin hiánya, a lassúság, bizonytalanság, túlzott óvatosság miatt adódik. Veszteségeket okoz a bizalomhiány, az elégedetlenség, a feszültség és ennek következményei: a betegállomány, a szabadság, az önkéntes kilépés. A munka "szabotálásából" adódó kiadások sem jelentéktelenek, pedig a cégnél ért csalódás sok dolgozót a távozás előtt ilyen magatartás jellemez. Ezek mellett eltörpül az a különbség, amit a megérdemelt és megfizetett bér okozna.

A spontán, tervezetlen toborzás következményeit jól illusztrálja az a vállalat, ahol a munkások - látván a sorozatos elbocsátásokat, az értelmetlen áthelyezéseket, az üzemrészek bezárását majd hatalmas költségek és gyorsított ütemű újrafelvételek árán történő beindítását - munkaidőben szinte egyáltalán nem vagy nagyon keveset dolgoztak. "Cserebere alapon" lelkesen túlóráztak éjszaka, hétvégén. Így próbálták biztosítani a kiszámíthatatlanul rövid idő alatt megkereshető legmagasabb összeget. A csoportvezetők többnyire asszisztálnak a dologhoz, a felső vezetés pedig még elkeseredettebben ösztökéli őket elbocsátásra, új, "jobb" munkaerő felvételére - a kör bezárult.

Fekete Bernadett

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Karriercentrum