Csökken a külkereskedelem hiánya

A külkereskedelem hiánya az év első tíz hónapjában az előzetes adatok szerint 790 milliárd forint volt 7210 milliárd forint értékű export és 8000 milliárd forint értékű import egyenlegeként - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A hiány éves összevetésben 100 milliárd forinttal csökkent. A kivitel értéke forintban 14, a behozatalé pedig 11 százalékkal nőtt egy év alatt.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése emlékeztet: a tavalyi év első tíz hónapjában az export értéke 6310 milliárd forintot, az importé pedig 7220 milliárd forintot tett ki, a hiány így 910 milliárd forint volt. Az export volumene 21,1 százalékkal, az importé 19,9 százalékkal nőtt éves összevetésben. Euróban számolva a kivitel értéke 27,870 milliárd, a behozatalé 30,900 milliárd volt, a hiány így 3,03 milliárd volt október végéig. Októberben a hiány 335 millió euró volt, szemben a szeptemberi 119 millió euróval. Tavaly október végén a deficit 3,5 milliárd euró volt.

Idén az exportban 59 százalékos forgalmi súllyal rendelkező gépek és szállítóeszközök kiviteléből származó bevétel értéke folyó áron forintban 13 százalékkal nőtt éves összevetésben. Magyarország legfontosabb exportpiacára, az Európai Unióba kiszállított gépipari termékek értéke 15 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. E főcsoport forgalmán belül jelentős, 40 százalékos növekedés után 900 milliárd forint volt a híradás-technikai, hangrögzítő- és lejátszó készülékek kiviteléből származó bevétel; az exportból ezen áruosztály termékei kerültek a legnagyobb értékben külpiacokra.

Az export 30 százalékát kitevő feldolgozott termékek kivitelének értéke 14 százalékkal bővült egy év alatt. A legmarkánsabb forgalombővülés a CEFTA-tagállamokkal folytatott kereskedelemben következett be, míg az unió számára feladott áruk ellenértéke az átlagostól elmaradva, 10 százalékkal bővült.

Az importban a gépek és szállítóeszközök árufőcsoportba tartozó termékek beszerzésére fordított összeg 12 százalékkal nőtt egy év alatt. A főcsoporton belül a legjelentősebb forgalomnövekedést a legnagyobb forgalmi súllyal rendelkező villamos gépek, villamos készülékek és műszerek érték el. E csoportba tartozó termékek beszerzésére fordított összeg 23 százalékos bővülés után 1400 milliárd forintot tett ki. Az energiahordozók behozatalára 12 százalékkal fordított többet a gazdaság: a behozatal értéke 660 milliárd forint volt.

Az év első tíz hónapjában az ipari vámszabad területek kivitele 13 százalékos növekedés után 3150 milliárd forint volt, míg a közvetlen behozatal 8 százalékos értéknövekedést követően 2410 milliárd forintot tett ki.

A kereskedelmi mérleg a fejlett országokkal 140 milliárd forinttal javult, s összességében 350 milliárd forint aktívumot mutatott. Az Európai Unióval folytatott kereskedelemben az egyenleg 260 milliárd forinttal lett kedvezőbb a tavalyinál, így 780 milliárd forint többlet keletkezett. A kedvező eredményben nagy szerepe volt a Németországgal folytatott kereskedelemben kimutatott 620 milliárd forintos aktívumnak. A közép- és kelet-európai kereskedelmünkben ugyancsak kedvezőbbé vált az egyenleg: mintegy 86 milliárd forintot javulva 330 milliárd forint passzívumot mutatott. Az Oroszországba irányuló kivitel és az onnan származó behozatal értéke lényegében változatlan maradt: az import értéke 470 milliárd forinttal haladta meg az exportár-bevételt. A fejlődő országokkal folytatott kereskedelem mérlege mintegy 120 milliárd forinttal romlott, és a hiány 810 milliárd forintot tett ki.

Az utolsó két hónap lassulása ellenére is kedvező a gazdaság helyzete - mondta a külkereskedelem adatait értékelve Balás Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. Balás Péter kétségtelennek nevezte, hogy a kivitel bővülési üteme folyamatosan lassul, de hangsúlyozta, hogy az első tíz hónapban az export, euróban számolva 14 százalékkal bővült. Mivel az import növekedése ebben az időszakban csak 11 százalékot tett ki, Balás Péter szerint a kereskedelmi mérleg év végi hiánya a tavalyi 4 milliárd euró körül alakul az idén is.

(MTI)

Ajánlat:

KSH