Kimondják a halálos ítéletet a magyar agrárnagyüzemekre

Az Országgyűlés ma szavaz a földtörvénycsomagról, amely lényegében a leendő családi gazdaságokat hozza nyertes helyzetbe, ezzel párhuzamosan pedig szinte az összes föld adásvétele, bérlete fölé kiterjeszti az állam beavatkozási lehetőségét. A törvények hatására kicsúszhat a föld az eddigi - döntően nagyüzemi - bérlők talpa alól, s így gazdaságilag ellehetetlenülhetnek. Ennek lehetőségét már a bankok is mint komoly kockázati elemet vizsgálják.

Csaknem pontosan egy évvel ezelőtt, 2000. december 19-én fogadta el a Tisztelt Ház a szövetkezeti üzletrészről szóló törvényt, amelyet az Alkotmánybíróság később az utolsó pontig megsemmisített. Sok szakértő hasonló sorsot jósol a földtörvénycsomagnak, amelyről ma határoznak a képviselők. Ha a tervezett formában elfogadják, akkor feltehetőleg az lesz, mint egy éve az üzletrésztörvénnyel, azaz alkotmánybírósági beadványdömping várható. A földtörvény, a földkiadó- és földrendező bizottságokról szóló törvény módosítása, illetve a Nemzeti Földalapról (NFA) szóló jogszabály együttes hatásaként összefoglalva elmondható, hogy 2002 januárjától, a passzusok hatályba lépésétől megalakul a Nemzeti Földalap, amely szinte az összes magyarországi magán-, önkormányzati és állami tulajdonban lévő termőföld felett korlátlan ellenőrzési jogot gyakorolhat. A módosítások után ugyanis az NFA sokak által támadott jogosítványai lesznek. Így például beleszólhat, hogy a tulajdonos kinek adja el a földjét, és áttételesen abba is, hogy mennyiért. A NFA-nak elővásárlási joga lesz minden magyar földre, s az intézményt csupán a családi gazdaságok előzik meg. Az NFA olyan Európában nem ismert jogot is magáénak tudhat, mint az előbérlő kijelölési jog. Azaz megmondhatja, hogy egy-egy területen kit ruház fel előbérleti joggal.

Annyi biztos, hogy a változások után a mostani - döntően nagyüzemi - bérlők, tehát a szövetkezetek alig lesznek képesek az eddig bérelt, s gazdálkodásuk alapját jelentő földeket kivenni. A földtörvénycsomag hatására ugyanis az eddigi bérlő az utolsó az előbérletben, vagyis csak azokhoz a területekhez juthat hozzá, amelyek a sorban előtte álló hat-hét előbérleti joggal felruházott személy, szervezet nem bérelt ki.

Ma a mezőgazdasági termelés 60 százalékát adó társas vállalkozások 90-95 százalékban bérelt területen gazdálkodnak, mivel 1994-től nem szerezhettek földtulajdont, s csak 2500 hektárt bérelhetnek. A magyar termőföldterület 70 százalékát bérletben művelik. Ha ezek a bérletek megszűnnek, mert a szövetkezetek előtt mások veszik bérbe a földeket, szinte kilátástalan helyzetbe kerülnek a legfőbb termelőeszközüktől megfosztott eddigi bérlők.

Ha ma az eddigi formában fogadja el a parlament a földtörvénycsomagot, a köztársasági elnöktől normakontrollt kér egy sor szervezet, illetve, ha Mádl Ferenc - hasonlóan a tavalyi üzletrésztörvényhez - aláírja a törvényt, már biztosan az Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP, a Magyar Agrárkamara, és a Mezőgzdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége.

Ez a dolog jogi része. Komoly gazdasági kérdés ugyanakkor még az, hogy miként döntenek az ügyben érzékenyen érintett - 310 milliárd forint agrárhitelt biztosító hazai bankok. A földtörvénycsomagnak ugyanis nagy hatása lesz az agárhitelezésre " ezért a Bankszövetség megvizsgálja a jogszabályokat. Nyers Rezső, a szövetség főtitkára kérdésünkre elmondta, most tájékozódnak, a bankoktól még nem érkezett jelzés, amelynek nyomán egy-egy paragrafust vitatnának.

A Kereskedelmi és Hitelbank viszont - mint tegnap megtudtuk - levelet küld a szövetséghez, hogy az agárfinanszírozásban érintett bankok megbeszéljék, mennyire növeli a hitelezési kockázatot a földbérlő-kijelölési jog változása. A hitelintézetek a földtulajdon és a használat, a 90-es évek elején lezajlott szétválása óta az éven túli hitelek engedélyezése előtt megvizsgálták hány éves bérletben van a földtulajdon, s többnyire ez szabta meg a hitel futamidejét is. Főként a tőkepótló hitelek esetében volt ez érdekes. A kárpótlás óta a bankok adósainak döntő része, 95-98 százaléka bérelt földön termel - becsülte az egyik bankár. Ez azért nem okozott túlzott bizonytalanságot a hitelezés szempontjából, mert a gyakorlatban a lejáró bérletet általában automatikusan meghosszabbították. Az új földtörvényben viszont az állam olyan bérlőkijelölési jogot kapna, amellyel eddig nem rendelkezett, ráadásul a föld korábbi bérlője az új kijelölési sorrendben az állam mögé kerül, tehát elvehetik tőle a földet. A földbérlet mint alapvető termelési tényező a hitel odaítélésének feltétele volt - fogalmaztak a Kereskedelmi és Hitelbanknál -, ahol feltételezik, hogy több nagyobb adósnál a hosszú lejáratú hitelek felmondásával járhat, ha a földbérletet a jelenlegi javaslat alapján szabályozzák. Áttételesen az agrárhitelek egy része mögött lévő, állatállományban, gépben, épületben stb. meghatározott biztosítékokat is érinthetik a földbérleti módosítások, a biztosítékok is leértékelődnek a föld elvesztésével. Ha egy társaság föld nélkül marad, a bank is felmondja a hitelt - erősítették meg az OTP Banknál is hozzátéve, hogy a gazdálkodók helyzetének megváltozását egyedileg vizsgálja majd a bank. A banknál azonban nem látják olyan sötéten a helyzetet, mert a földdel elsősorban a rövid lejáratú, az éven belüli növénytermesztési hitelek vannak összekapcsolva, s mivel a hitelt úgyis az kapja, aki arat is, a bank kockázata nem nő. Az éven túli agrárkihelyezések az OTP Banknál elsősorban beruházási hitelek, amelyeket gépekre, raktárakra folyósítottak, ezeket a földkérdés kevéssé érinti. A földbérleti rend megváltozásával kapcsolatos kockázatokat pedig csökkenti, hogy a bank tapasztalatai szerint ügyfeleik általában több szereplőtől bérelik a földet, s a bérletek időpontja is különféle időpontban jár le, nagy részük pedig 2010-2012 előtt nem is fut ki, s a meglévő szerződéseket a törvény szerint nem lehet felbontatni.

Az agrárgazdaságnak használ a legkevésbé, ha a szövetkezeti üzletrészről szóló törvény után, amelyet a Bankszövetség sikeresen vétózott meg az Alkotmánybíróságnál, a finanszírozók ismét veszélyt szimatolnak - figyelmeztetnek szakértők.

O. Horváth György, Papp Emília

(Magyar Hírlap)