Bokros kis lengyel csomagja

2001.12.21. 8:11

Enyhén bokrosi ihletésű megszorítócsomagot fogadott el minapi ülésén a lengyel alsóház (szejm), amelyben némi szerepe volt magának Bokros Lajos magyar expénzügyminiszternek is. A szejm által jóváhagyott program keretében a kormány 3 milliárd zlotyval nyesi meg a jövő évi büdzsét; elsősorban szociális területen. A lépéstől a vészesen elszabadult költségvetési hiány normális mederbe terelődését várja a kabinet.

Újult erővel irányította rá a figyelmet Lengyelország súlyos gazdasági problémáira az alsóház által minap elfogadott, átfogó költségvetési kurtításokat tartalmazó program. A jövő évi, 184 milliárd zlotyra (1 zloty 68 forint) rúgó büdzsé kiadási oldalát összességében 3 milliárd zlotyval megnyeső, 17 "költségvetés körüli" törvényt módosító csomag elsősorban szociális megszorításokat tartalmaz. Így csökkenti a szülési szabadság időtartamát, megszünteti az egyszeri, szociális helyzettől független anyasági segélyt, csökkenti a táppénz mértékét, megvon számos diákkedvezményt, valamint ez évre befagyasztja a költségvetési szférában dolgozók béreit. A program ugyanakkor pénzeket csippent le a haderőreformra, valamint a pártok finanszírozására szánt összegekből is.

A gazdasági elemzők számára a frissen elfogadott csomag persze korántsem jelentett meglepetést. Hiszen bár a lengyel gazdaság, s vele párhuzamosan a költségvetés már évek óta komoly nehézségekkel küzd, az idei év minden eddiginél "csúfosabban" alakul. A gazdasági bővülés az év első tíz hónapjában például csupán 1,5 százalékot tett ki (a harmadik negyedévben 0,8 százalékot), ami alaposan elmarad a tavalyi 4,6 százaléktól; az ipari termelés növekedése pedig csak 0,4 százalékra rúgott (a harmadik negyedévben 5,5 százalékkal esett). A folyó fizetési mérleg hiánya az év egészére 7,7 milliárd dollár, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 4,6 százaléka körül alakul, a kereskedelmi mérlegben mutatkozó deficit pedig nagyjából 12 milliárd dollár lesz. Az amúgy is rendkívül magas munkanélküliségi ráta tovább emelkedik, s immáron eléri a 16,8 százalékot. Mindezt tetézi a vészesen elszabadulni látszó, a törvényben lefektetett 29 milliárd zlotyt biztosan meghaladó költségvetési hiány, amely elérheti a GDP 5 százalékát. Sőt a lengyel sajtó az utóbbi időben egyre többet cikkezik a 6-7 százalékot elérő, a kormány által ügyesen elkendőzött deficitről.

Mindenesetre mind a kormányzati, mind a független szakértők optimizmussal vegyes egyetértéssel fogadták az elfogadott csomagot. Marek Belka lengyel pénzügyminiszter például kifejtette: "a megszorítások elfogadása megteremti a jó és következetes jövő évi költségvetés esélyét". A mostani csomag ugyanakkor nem az első az évben, a szejm korábban ugyanis már elfogadta a személyi jövedelemadózásról szóló törvény módosításait, amely 4 milliárd zlotys többletbevételt jelent a jövő évi büdzsé számára. Ráadásul rövidesen a szejm elé kerül az általános forgalmi és a jövedéki adó módosítására kidolgozott kormánytervezet is, amelynek célja úgyszintén a költségvetési bevételek növelése (a tervek szerint 3 milliárd zlotyval).

Az ugyanakkor nem állítható, hogy a program, amelyet a sajtó nemes egyszerűséggel lengyel Bokros-csomagként emleget, akárcsak megközelítené a híres-hírhedt magyar minta arányait (érdekességként érdemes megemlíteni, hogy a lengyel program egyik kidolgozója maga Bokros Lajos, aki Belka gazdasági tanácsadója). A 3 milliárd zlotys megszorítás ugyanis mindössze a GDP 0,4 százalékára rúg, ami messze elmarad az akkor 170 milliárd forintos Bokros-csomag 3 százalékos arányától. Az persze igaz, hogy az 1995-ös magyar csomagból végül 130 milliárd forint maradt meg, ám még ez is az akkori GDP 2,3 százalékával volt egyenlő. Ám nem csupán mértékében, hanem eszközeiben is eltér névadójától a lengyelek Bokros-csomagja, hiszen a magyar előkép két legnagyobb súlyú eleme a 8 százalékos vámpótlék és a forint egyszeri, majd folyamatos (csúszó) leértékelése volt. A lengyeleknél most ilyesmire nem került sor, bár a vámpótlék bevezetése szóba került.

A Bokros-csomagok premierje: 1995, Magyarország

Bokros Lajos 1995 márciusának második vasárnapján tette le névjegyét az gazdaságpolitika asztalára, amikor is a Horn-kormány regnálásának kilencedik hónapjában a drasztikus, ám nélkülözhetetlen megszorító intézkedésekről döntött.

Az előzmények kikényszerítették a szociális érzékenységét és a "kisemberek" képviseletét hirdető szocialista kormányfő döntését: a magyar gazdaság adósságspirálba került: 1994-ben a folyó fizetési mérleg hiánya 3,9 milliárd dollárra, az abban az évben megtermelt GDP 9,4 százalékára, az államháztartás hiánya pedig a GDP 8,8 százalékára rúgott.

Az eladósodás megállíthatatlannak tűnt, csak 1995-ben 3,7 milliárd dollárt kellett visszafizetnie Magyarországnak, miközben az adós állomok utolsó mentsvára a nemzetközi valutalap is elfordult a magyar kormánytól 1994 októberében.

A Bokros-csomag néven elhíresült megszorító intézkedések célja a lakossági és a közfogyasztás csökkentése révén felszabaduló források átcsoportosítása a tartós gazdasági növekedés szolgálatába. Talán még ennél is fontosabb cél volt a hosszú távú növekedés motorjaként - hazai befektetők hiányában - akkor egyetlenként szóba jöhető külföldi tőke bizalmának megnyerése. Ebből a szempontból egyértelmű sikerként értékelhető az intézkedéscsomag, hisz a gazdasági növekedés 1997 óta a 4 százalék feletti tartományba került, az adósságállomány drasztikusan csökken, így a magyar állam talán mindörökre kinőtte az adósságcsapdát.

A másik oldalon pedig a rendszerváltás magát vesztesként számon tartó kisembere állt, aki Kornai János szavai szerint "nem érzi sikerélménynek a meg nem élt katasztrófa elhárítását". Így az átmenetileg újra - 28 százalékig - elszabaduló infláció, a 12 százalékos reálbércsökkenés elsősorban a legszegényebbeket sújtotta.

Ezen a terhen némileg enyhíthetett az Alkotmánybíróság döntése, amikor megsemmisítette a csomag egyes részeit, így továbbra is alanyi jogon járt a gyermekgondozási díj és segély. Az eredetileg 170 milliárd forintos csomagot mintegy 40 milliárd forinttal nyirbálta meg a taláros testület. De az alkotmánybírósági verdikt ellenére maradt a külkereskedelmi mérleget védő vámpótlék és a csúszó leértékelés, amely védte a magyar valutát a felértékelődéstől, amely akkor az exportot veszélyeztette volna. Ugyancsak maradt a kötelező egyetemi tandíj.

A konfliktusokat nyíltan felvállaló és azokat számos esetben túldimenzionáló Bokros kerek egy esztendő alatt ellehetetlenült a magyar kormányban, sőt a magyar politikában, ám hogy maradandót alkotott, azt a gazdaság mai állapota, illetve a csomagkészítő későbbi szakmai karrierje, nemzetközi megbecsülése is jelzi.

Molnár Sándor, Papp Zsolt

(Magyar Hírlap)