Magyarországon 3,8 millió munkavállalót foglalkoztatnak különböző méretű vállalatok, e dolgozóknak csupán egy része rendeződhet szakszervezetekbe, s élhet a sztrájk fegyverével. Az Üzleti Negyed alábbi összeállítása azzal foglalkozik, ki, milyen helyzetben, milyen feltételek mellett indíthat sztrájkot.

A sztrájkjog a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeinek érvényesítését szolgáló alkotmányos alapjog, azonban Alkotmányunk rögzíti, hogy azt csak a sztrájkjogot szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni. A sztrájk jogi kereteit az 1989. évi VII. törvény szabályozza.

A sztrájkot nem az egyes munkavállalók, hanem az érdekeiket képviselő szervezetek, elsősorban a szakszervezet kezdeményezhet. Ezt azonban meg kell előznie az egyeztető eljárásnak, ahol a munkavállalók érdekeit képviselő szervezet és a munkáltató képviselői próbálnak megállapodni a vitatott kérdésben. Amennyiben a sztrájkkövetelésben érintett munkáltató nem határozható meg, a kormány öt napon belül kijelöli az egyeztető eljárásban résztvevő képviselőt. Amennyiben a sztrájk több munkáltatót is érint, a munkáltatók kötelesek kijelölni az egyeztetésen részt vevő képviselőjüket.

Tilos sztrájkolni

  • az igazságszolgáltatási szerveknél (ügyészségek, bíróságok),
  • a fegyveres erőknél,
  • a fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél, és
  • a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál.

Az államigazgatási szerveknél a kormány és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett gyakorolható a sztrájk joga. Nem lehet sztrájkolni, ha az az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy elemi kár (például árvíz, tűzvész) elhárítását gátolná. Csak akkor lehet kezdeményezni a sztrájkot, ha az egyeztető eljáráson, hét napon belül nem sikerül megállapodni, vagy az egyeztető eljárás nem a sztrájkot kezdeményező félnek felróható okból maradt el. Az egyeztetés ideje alatt is tartható egyszer sztrájk (figyelmeztető sztrájk), azonban ez nem haladhatja meg a két órát. A szakszervezet szolidaritási sztrájkot is kezdeményezhet, ilyenkor mellőzhető az egyeztető eljárás.

Az üzemi tanács is a munkavállalók érdekeit képviselő szervezet, azonban a sztrájkkal kapcsolatban pártatlan magatartásra köteles. Ennek értelmében nem szervezhet sztrájkot, illetve nem támogathatja, és nem akadályozhatja azt. Az üzemi tanács tagja, mint munkavállaló részt vehet a sztrájkban, erre az időre a megbízatása szünetel. A 15-50 főt alkalmazó cégeknél az üzemi megbízottal, a nagyobb létszámú - szakszervezet híján lévő - cégeknél a kevésbé "ütőképes" üzemi tanáccsal lehet megállapodni a kollektív szerződés kérdéseiről.