Több kedvezmény a kiváltságosoknak

Annak ellenére, hogy két évre változatlan adójogszabályokat hirdetett meg a kormány, az idén is számtalan ponton módosultak a vonatkozó rendelkezések (a módosításokról szóló összeállításunkat a cikk végén, az ajánlatban találja). Az új paragrafusok jelentős kedvezménynövekedést rejtenek, amelyek azonban kiváltképp az átlag feletti jövedelműeket hozzák előnyösebb helyzetbe. Pozitívum viszont, hogy az idei évtől ténylegesen adómentessé válnak a nyugdíjak.

A tavalyi évről szóló személyi jövedelemadó-bevallások készítésekor - amelyekkel kapcsolatban máig kell nyilatkoznia a munkavállalóknak, hogy önadózók, avagy a munkaadókkal készíttetik el a bevallást - leginkább a lakáshitelekhez kötődő kedvezmények változásaira érdemes odafigyelni. A tavaly novemberben a parlament által elfogadott pénzügyi törvénycsomag adójogszabály-módosításai között szerepel az a változtatás is, hogy a felvett lakáshitelek törlesztőrészletének a 40 százalékával lehet az összevont adóalap adóját csökkenteni, szemben a korábbi 20 százalékkal. Emellett a maximum összeg a korábbi évi 35 ezer forintról 240 ezer forintra növekedett. A zárórendelkezések szerint a megemelt kedvezményt már a tavalyi évről benyújtott adóbevallásokban is érvényesíteni lehet, de csak az új lakások építéséhez, építtetéséhez, illetve vásárlásához felvett hitelek után. Az idei évre vonatkozó bevallásokban viszont már a használt lakások megvásárlásához igényelt hitelek törlesztőrészlete után is lehet majd élni a kedvezménnyel.

A jelentős növekedésből a kormány adópolitikájának szelleméhez igazodva ismét a módosabbak profitálhatnak. Legalább évi egymillió forint bruttó jövedelem kell ahhoz, hogy valaki teljes egészében élni tudjon a lakáshitelek törlesztőrészlete után igénybe vehető adókedvezménynyel. Nem beszélve arról, hogy mindehhez egy év alatt legalább 600 ezer forintnyi törlesztőrészletet kell fizetni. Ahhoz pedig még nagyobb jövedelemmell kell rendelkezni, hogy emellett az adójóváírással is élni lehessen s a családosok a gyermekek utáni adókedvezményt is igénybe tudják venni.

A dolgozó nyugdíjasok régi vágya teljesül azzal, hogy az idei évtől ténylegesen is adómentessé válnak a nyugdíjak. Ugyanez vonatkozik a nyugdíjjal azonosan adózó jövedelmekre. A tavalyi évre benyújtott adóbevallásokban azonban még össze kell adni a szerzett jövedelmet a nyugdíjjal, s azután kell adót fizetni. A nyugdíjak teljes adómentessége a pénzügyi tárca szerint megközelítően 320 ezer nyugdíjasnak jelent könnyebbséget, s 14,6 milliárd forintba kerül a költségvetésnek. Gyermekenként évi 10 ezer forintig adómentes természetbeni juttatás lett az iskolakezdési támogatás, ami tankönyv, taneszköz vagy ruházat, illetve az arról szóló számla pénzbeni megtérítése lehet. A jogszabály-változtatás mintegy 550 ezer családnak összességében évente 1,2 milliárd forintos megtakarítást jelenthet, nem beszélve arról, hogy kizárólag emiatt a juttatás miatt nem kellene az érintetteknek önállóan elkészíteniük személyi jövedelemadó-bevallásaikat.

A családi gazdaságok "honosítását" jelentős adó- és illetékkedvezmények segítik. A vállalkozó családok mezőgazdasági őstermelőnek minősülő tagja a jelenlegi 4 millió helyett 6 millió forint éves árbevételig mezőgazdasági kistermelőnek számít. Az érintettek jogosultak az átalányadózásra vagy ha költségeiket tételesen elszámolják, bevételük 40 százalékát költségátalányként leírhatják. Az idén megszűnt a kistermelői költségátalány 1,2 millió forintos felső összeghatára. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági kistermelők 1,6, a családi gazdaságok őstermelő tagjai pedig évi 2,4 millió forintnyi költséget számla nélkül elszámolhatnak. A vállalkozó család tagja egy összegben leírhatja a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékét az üzembe helyezés adóévében, akkor is, ha azok egyedi bekerülési költsége meghaladja az 50 ezer forintot. Amennyiben az érintett adózók egy összegben írják le a tárgyi eszközök beszerzési költségét, az emiatt keletkezett veszteségüket korlátlan ideig elhatárolhatják.

A családi gazdaságok földhöz jutását kívánta előmozdítani a kormány azzal, hogy a vállalkozó család tagja részére eladott földterületek után nem kell megfizetni a 20 százalékos adót. A megszerzett földnek azonban legalább öt évig a családi vállalkozás tulajdonában kell maradnia ahhoz, hogy ne kelljen az eredeti vételár után adózni. A családi gazdaságok mindemellett illetékmentesen juthatnak földhöz, örökléskor pedig 75 százalékos illetékkedvezményt érvényesíthetnek.

Nem árt megőrizni a jövőben az öt évnél régebben keltezett bizonylatokat sem. Az idei évtől az adóhatóság az elévülési időn túl is ellenőrizheti az adózó bevallásában közölt adatok valóságtartalmát, ha vagyongyarapodásának forrása öt évnél korábban keletkezett.

A vállalkozásokra vonatkozó legjelentősebb jogszabályváltozás az, hogy évi 10 millió forintról 30 millióra emelkedik a beruházási adókedvezmény. A tavalyi üzleti tervekhez igazodva múlt év elején megközelítően 100 ezer kisvállalkozás jelezte az adóhivatal felé, hogy élni kíván a kedvezménnyel. Az off-shore cégekre vonatkozó változást jelent, hogy az érintett adózónak kell bizonyítania az ellenőrzés során az "adóparadicsomnak" minősülő államban bejegyzett, ellenőrzött külföldi társaságtól nem pénzben kapott vagyon vagy az ilyen társaságnak fizetett ellenérték szokásos piaci értékét.

Dutka Noémi

(Népszava)

Ajánlat:

Adó
(az Üzleti Negyed rovata)

Személyi jövedelemadó
(az Üzleti Negyed összeállítása a jogszabályváltozásról)

Korábban:

Keddig dönteni kell az adóbevallás elkészítéséről
(2002. január 13.)