A pénzügyi tárca túlbecsülte az ádóbevételeket

Több mint 55 milliárd forinttal kevesebb folyt be összességében a főbb adónemekből az elmúlt évben, mint amennyit a költségvetés módosításakor jóváhagyott a parlament. A büdzsét a költségvetési szervek saját bevételeinek 150 milliárd forintos túlteljesülése tartotta egyensúlyban, azt viszont egyelőre nem lehet tudni, miből adódik a többlet. Az államháztartás hiánya is jobb a tervezettnél, még a tb-alapoknak az előirányzottat jócskán meghaladó hiánya mellett is.

Csalóka képet mutat a központi költségvetés tavalyi mérlege. Az egyenleg ugyan 68 milliárd forinttal jobb a 481 milliárd forintos tervezett hiánynál, ez viszont egyáltalán nem a takarékosabb költségvetés eredménye. Túlzott volt a kormányzat optimizmusa, amikor novemberben a tavalyi költségvetésnek a 2000. évi zárszámadásba bújtatott módosításakor összességében csaknem 180 milliárd forinttal megemelte az általános forgalmi adó (áfa) és a személyi jövedelemadó (szja) bevételi előirányzatokat. A két adónemből ugyanis együttesen 73 milliárd forinttal kevesebb folyt be a tervezettnél. A személyi jövedelemadó elmaradást egyszerűen azzal indokolja a pénzügyi tárca, hogy a ténylegesnél nagyobb bruttó bérkiáramlásra számítottak.

Az áfaelmaradást Fenyővári Noémi, a Pénzügyminisztérium munkatársa a szerdai sajtótájékoztatón azzal magyarázta, hogy a belföldi adóbevételek növekedési üteme nem tudta ellensúlyozni az importból származó áfa fokozatos mérséklődését, valamint a hullámzó és decemberben kiugróan magas áfa-visszautalást. Meglepő, hogy váratlanul érintette a pénzügyi tárcát, hogy a tavalyi év utolsó hónapjában 156,5 milliárd forintnyi forgalmi adót utalt vissza az adóhivatal, s csak 50 milliárd forintnyi nettó áfabevétellel gazdagodott a költségvetés. Egy évvel korábban ugyanis szinte hajszálpontosan ugyanez történt, 145 milliárdos visszautalás mellett. Ráadásul az idén a kormány határozatára a nettó exportőröknek a 30, illetve 45 napos kiutalási határidőnél rövidebb idő alatt kellett kifizetni a visszaigényelt áfát.

A büdzsé egyensúlya azonban nem borult fel, nem kis mértékben a költségvetési szervek 150 milliárd forintot meghaladó többletbevételeinek köszönhetően. Évek óta probléma, hogy a költségvetési intézmények alátervezik többletbevételeiket. Tavaly az előirányzottnál 34,2 százalékkal több bevételre tettek szert. A költségvetési intézményekhez összességében befolyt 594 milliárd forint több mint egyharmada intézményi működési bevétel, aminek megközelítően a felét a közlekedési és vízügyi, az oktatási s az agrártárca szedte be.

A társasági adóbevétel 319,4 milliárd forintot tett ki, ami csaknem 18 milliárd forinttal több a módosított előirányzatnál. A pénzügyi tárca szerint ebben szerepet játszhatott az is, hogy tavaly decemberben az esedékes feltöltési kötelezettség során "túlfizették" magukat a cégek. Ez azt jelentheti, hogy a többlet egy részét idén májusban visszaigényelhetik az adózók.

A kedvező költségvetési mérleg nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az államháztartás a tervezettnél 16 milliárd forinttal kevesebb, összességében 483,8 milliárd forintos hiánnyal zárta a tavalyi évet. Jelentősen rontja a mérleget, hogy a társadalombiztosítási (tb-) alapok és a helyi önkormányzatok viszont a tervezettnél jóval rosszabb évet zártak. Az elkülönített állami pénzalapok összességében az előzetesen prognosztizált számokat hozták. Az egészségbiztosítási alap a tervezett 10,1 milliárd helyett 29,7 milliárd forintos deficitet produkált tavaly, míg a nyugdíjbiztosítási alap 400 milliós többlettel zárt a nullszaldó helyett. Az elkülönített alapoknál 2,1 milliárd forintos hiányt terveztek, ez csupán 200 millió forinttal emelkedett meg. A helyi önkormányzatoknál 7 milliárd forintos hiányt valószínűsített a pénzügyi kormányzat, az előzetes számok alapján azonban ez 39 milliárd forint körül alakul. Az államháztartás GDP-arányos hiánya a tervezett 3,4 százalék helyett 3,3 százalék lehet, az előzetes számok szerint 4 százalékos gazdasági növekedés mellett 14 760 milliárd forintra várt tavalyi bruttó hazai össztermék mellett.

A minisztérium szerint elképzelhető, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya 2001-ben jelentősen elmaradva az egy évvel korábbi 1,6 milliárd eurótól csupán 500 millió és egymilliárd euró között lesz.

Dutka Noémi

(Népszava)

Ajánlat:

Pénzügyminisztérium