A közép magyarországi régió határeset az uniós támogatások szerint

2002.01.30. 12:03

Az uniós költségvetés mintegy harmadát kitevő strukturális alapok legnagyobb részét - körülbelül 70 százalékát - a regionális támogatások 1. számú célkitűzése keretében folyósítja az unió a rászoruló térségeknek. Erre a támogatási formára azok a régiók jogosultak, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. A Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarországi régió az EU-átlag 75 százalékával határesetnek számít, így könnyen lehet: hajszállal ugyan, de jelentős támogatástól szabadul meg.

A csatlakozási tárgyalásokat folytató 12 EU-tagjelölt ország 56 régiója közül 52 lenne jogosult az uniós regionális támogatásoknak az úgynevezett 1. számú célkitűzés keretében nyújtott részére - derül ki az Eurostat adataiból. A fennmaradó négy "leggazdagabb" régió között van a Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarország, amely azonban határeset, mert mutatója éppen az EU-átlag 75 százaléka.

A hivatal adatai szerint a tagjelöltek térségei közül a prágai régió áll az élen, az uniós átlag 124 százalékával, mögötte Pozsony térségével (95 százalék), Ciprussal (85 százalék) és Közép-Magyarországgal (75 százalék).

Az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala 1999-es adatok alapján, vásárlóerő-paritáson számolva hasonlította össze az EU-tagországok és tagjelöltek régióinak fejlettségét mérő számokat. Az összevetések az úgynevezett NUTS-2 kategóriába tartozó területi-statisztikai régiókra vonatkoznak, s ebből a szempontból Ciprus egyetlen régiónak számít. Ugyanez érvényes Szlovéniára, a három balti köztársaságra és Máltára.

A tagországok térségei közül Belső-London a leggazdagabb

A tagországok összesen 211 régiója közül Belső-London a leggazdagabb, az uniós átlag 242 százalékával. Az élcsoportba tartozik még a brüsszeli tartomány (217 százalék), Luxemburg (186 százalék) és Hamburg (183 százalék), de összesen 22 régióban magasabb az egy főre jutó GDP az átlag 125 százalékánál.

Az unióban az 1999-es adatok szerint 46 térség nem éri el az átlag 75 százalékát, vagyis jogosult az 1. célkitűzés szerinti regionális támogatásokra. A legnagyobb mértékben érintett tagországokban a térségek többsége ilyen: Görögország 13 régiója közül 10, Portugáliában hét közül hat. A regionális támogatások legnagyobb haszonélvezői közé tartozik Spanyolország is, ahol a 23 régió közül hét jogosult az 1. célkitűzés szerinti támogatásokra.

A strukturális politikák keretében folyósított támogatások újraosztása a bővítési folyamat egyik legfontosabb pénzügyi tétje, amelyről az elkövetkező hónapokban kemény viták várhatók a tagországokon belül és a csatlakozási tárgyalásokon is.

Az Európai Bizottság szerdán ismerteti a bővítés finanszírozására vonatkozó koncepcióját, amely egyetlen keretben tartalmazza a legnagyobb költségkihatású területekkel - a regionális támogatások mellett a közös agrárpolitikával, illetve a közös költségvetéshez való hozzájárulással - kapcsolatos javaslatait.

Előzetes értesülések szerint a bizottsági javaslatok az arányokat tekintve mind a strukturális alapokból, mind a mezőgazdasági támogatásokból jóval kisebb összegeket irányoznak elő a tagjelölteknek, mint amennyi most a tagországokra jut. Becslések szerint például a regionális támogatások egy főre jutó összege az újonnan csatlakozó országokban még 2006-ban is csak 137 euró lenne, szemben a mostani legnagyobb kedvezményezett Görögországnak, Írországnak, Portugáliának és Spanyolországnak jutó fejenkénti 231 euróval.

A koncepció mindamellett még nem minősül uniós tárgyalási állásponttervezetnek. A bizottsági javaslatokat először az egyes tagországoknak kell megvitatniuk, majd ennek alapján alakulhat ki a közös álláspont. A csatlakozási tárgyalások útiterve szerint ez még a soros spanyol elnökség alatt, ebben a fél évben volna esedékes, elemzők szerint azonban egyáltalán nem kizárt, hogy - a májusi franciaországi, illetve a szeptemberi németországi választások miatt - az év második felére halasztódik.