Szabálytalankodott az Alkotmánybíróság

Megsemmisítette a Közbeszerzési Döntőbizottság az Alkotmánybíróság (AB) öt Volvo személyautó beszerzésére szóló eljárását. Az AB ugyanis - a szeptember 11-ei merényletre hivatkozva - nem nyílt, hanem tárgyalásos eljárást folytatott le.

A történet - mint a Közbeszerzési Értesítő legutóbbi számában megjelent - múlt év augusztus 29-én kezdődött, amikor a Közbeszerzési Értesítőben az Alkotmánybíróság (AB) közzétette az öt felső középkategóriás autó megvételére szóló hirdetményét. Az autók garanciális és garancián túli szervizelésére, az AB járműparkjának folyamatos lecserélésére, a használt személygépjárművek eladására is kiterjedő eljárás "hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos", magyarán nem nyílt versenyzésen alapuló procedúra volt, amelyet csak akkor lenne szabad alkalmazni, ha a közbeszerzés tárgya speciális vagy csak egy szűkebb vállalkozói kör tud ajánlatot tenni.

Miután a kiírásba az esélyegyenlőség elvét sértő megfogalmazás került - amely alapján nem lehetett megfelelő ajánlatot adni - a kiíró szeptember 12-én visszavonta az eljárást. Ezt követően novemberig nem történt semmi, viszont e hónap 13-án hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást kezdeményezett az Alkotmánybíróság, az 5 darab Volvo gépkocsira. A két szóba jöhető szállító közül csak az egyik jogosult budapesti forgalmazásra, így ezt, a Volvo Autó Hungaria Kft.-t hívta meg. Miután az ilyen eljárásokról értesíteni kell a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét, ő úgy vélte, hogy a közbeszerzési törvény által szűk körben engedélyezett különleges eljárás feltételei nem állnak fenn.

A döntőbizottság elé tehát annak elnöke vitte az ügyet. Az Alkotmánybíróság arra hivatkozott, hogy a testület biztonsággal 150 ezer kilométer futásteljesítményig használhat egy személyautót. Miután az eljárás lefolytatására általa megbízott cég hibájából meghiúsult a közbeszerzési eljárás, majd néhány napra rá jött a tragikus szeptember 11-e, az autókat többet használták a megszokottnál. Az alkotmánybírák külföldi útjainak egy részét ugyanis a levegőből a közútra helyezték. Arra is hivatkozott az Alkotmánybíróság, hogy korábban azért nem hirdethetett meg újabb eljárást, mivel a belső szabályzata értelmében erről csak a teljes ülés dönthet, ez pedig csak november elején ült össze.

A Közbeszerzési Döntőbizottság nem fogadta el az AB, illetve a nevében eljárt Kovács Kázmér ügyvéd érvelését. A törvény csak akkor engedi meg a különleges közbeszerzési eljárást, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból következett az a sürgősség, amely miatt a nyílt eljárást már nem lehet lefolytatni. Ha az ajánlatkérő mulasztása miatt válik sürgőssé a beszerzés, akkor nem lehet alkalmazni a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást. Ez esetben szó sincs előreláthatatlan okról, hiszen a kiíró tudta, mennyit futottak az autói, és hogy szüksége van újakra. Éppen két hónapot várt arra a nyilvános kiírás meghiúsulása után, hogy lefolytassa a rendkívüli eljárást. Arra pedig nem hivatkozhat, hogy az Alkotmánybíróság teljes ülése nem ült össze előbb, hiszen annak összehívása éppen az ő döntési kompetenciája.

Németh Géza

(Magyar Hírlap)