Kaotikus állapotok a sertéságazatban

Vágólapra másolva!
Tarthatatlannak tartják a kialakult piaci helyzetet a sertéstartók, ezért küldöttséget indítanak Vonza András agrárminiszterhez. Mától kezdve megyei nagygyűléseket is szerveznek, feltérképezendő az állattartók véleményét. Az árak hetek óta esnek, az agrártárca január 23-án megkapta a terméktanács ajánlatait, de azóta sem hozott döntést.
Vágólapra másolva!

Igen feszült légkörben, gyakran az állatszállítás bojkottját emlegetve zajlott le tegnap a Sertéstenyésztők Országos Választmányának gyűlése. A résztvevők egytől egyig arról számoltak be, hogy a vágóhidak nem vásárolják, s ha igen, akkor is hétről hétre csökkentett árakon a disznót. Míg tavaly a 400 forintot is súrolta a felvásárlási ár, ma már a kistermelők által ajánlott hízókért kilónként 240 forintot adnak.

A helyzetet az váltotta ki, hogy a nemzetközi szerződések értelmében a magyar kormány nem támogathatja a sertéshús exportját. Emiatt mára csupán a kelet-ázsiai, japán és koreai piacokra tudnak rentábilisan eladni a magyar szállítók. Az EU-ból kiszorultunk, ott ugyanis az alkalmazott támogatások miatt jóval alacsonyabbak az árak, mint itthon - szögezte le Zádori László, a Vágóállat és Terméktanács titkára.

Támogatás nélkül a mai magyar árak mellett nem versenyképes a sertéshús a nemzetközi piacok többségén, ezért az árak csökkentésére van szükség - érvelnek a feldolgozók. Holott egy friss angol kimutatás szerint az egy kiló élősertés előállítási önköltsége Kanada után Magyarországon a legalacsonyabb a világon. Ez tavaly 303 forint volt, az idén várhatóan 320 forint körül alakul majd. Ugyanakkor az élősertés ára 300 forint alá csökkent, s a legjobb minőségű hússertésért sem adnak 305 forintnál többet.

A piac termelői és feldolgozó oldala egy hónapja, január 23-án megegyezett egymással, miként lehetne a helyzetet kezelni. Javaslatuk lényege, hogy a termelő átlagosan 323 forintot kapjon a legjobb minőségű disznó kilójáért, úgy, hogy közben az állam 20, illetve 25 forint

támogatást adna. Ezáltal a feldolgozók költsége csökkenne, s így exportjuk sem lenne veszteséges. Amennyiben az árak a világpiaci ár alá csökkennének, úgy automatikusan életbe lépne az élősertés támogatása. A kormánynak 2,3 milliárd forint állami forrást kellett volna felhasználni mindehhez.

A feltételes mód azonban jogos: egy hónapja nem döntött az agrártárca a terméktanács javaslatáról, holott rendelkezésére áll 3,8 milliárd forint, amelyet az élősertés- és félsertéskivitel támogatására használhatna. Az FVM egyébként idén kétmilliárddal kevesebb támogatást nyújt a sertéságazatnak.

A tenyésztők tegnap arról is döntöttek, hogy március 8-áig adnak határidőt a tárcának az ügy kezelésére. Utóbbi azonban nem biztos, hogy elfogadható lesz számukra. Zádori László ugyanis elmondta, az FVM várhatóan március 1-jétől áttételesen hat forinttal emelné a támogatást, s a heti vágásszám öt százaléka erejéig támogatná az élősertés kivitelét. Azt viszont nem tudni, hogy erre mekkora összeget szán a kormány.


Az elkeseredést jelzi, hogy sok termelő bojkottra szólítaná fel társait, mondván, ne adjanak alapanyagot a vágóhídaknak, mert alacsony az ár. Mások szerint ez nem vezetne célra, inkább a kormánytól kell a jogosnak vélt támogatást kicsikarni.

(Magyar Hírlap)

Korábban:

Támogatás nélkül összeomolhat a sertéságazat
(2002. február 7.)