Huszonnyolcmilliárd fontot ér a kifizetetlen túlóra

Egy friss brit szakszervezeti elemzés szerint a szigetországi munkavállalók az elmúlt évben 28 milliárd font értékű olyan túlórát végeztek, amelyet munkaadójuk nem fizetett ki. Az elemzésből kiderül, hogy az 5,5 millió túlórázó többsége nő. Magyarországon nem elsősorban a munkaidőn kívüli túlmunka, hanem inkább az ünnepnapokon végeztetett túlóra a jellemző.

A brit munkavállalók által ledolgozott, kifizetetlen túlóra évente 28 milliárd fontos többletet jelent a nagy-britanniai cégek számára - áll a brit szakszervezeteket tömörítő szövetség (TUC) által készített legfrissebb elemzésben.

A TUC elemzése szerint egy átlagos brit munkavállaló egy héten a munkaszerződésében foglaltnál hét órával dolgozik többet, és évente 5 ezer font értékű kifizetetlen túlórát tölt el munkahelyén. Az elemzés szerint a kifizetetlen túlórákból származó rejtett haszon jóval meghaladja a munkáltatók által a munkavállalókra vonatkozó jogszabályok, rendeletek kialakítására szánt éves költségeket.

Főként a nők túlóráznak

A TUC elemzéséből kiderül, hogy az elmúlt évben 250 ezerrel, több mint 5,5 millióra nőtt azon brit munkavállalók száma, akik extra fizetés nélkül túlóráznak. Köztük elsősorban a vezető beosztású, illetve nagy szakértelmet kívánó munkákat végző nők vannak többségen. A tavalyi évben a fizetetlen túlórák értéke 5 milliárd fonttal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A nagy mennyiségű túlórának ugyanakkor a szakértők szerint elsősorban az a munkavállalói vélekedés az oka, hogy se a kormány, se a szakszervezetek ne írják elő, ki mennyi túlmunkát végez, hanem ezt bízzák a dolgozókra.

A magyar munkavállalókat inkább a pihenőnapokon dolgoztatják

Hódi Zoltán, a Vasas szakszervezet alelnöke az Üzleti Negyed kérdésére elmondta, hogy Magyarországon nincs hasonlóan átfogó, vagy akárcsak iparági bontásban készült adat a kifizetetlen túlmunkáról, azonban egyedi vállalati példák természetesen akadnak. A szakszervezeti vezető elmondta, hogy kifejezetten túlórázatás, vagy a túlóra után járó pótlék elmaradása miatt kevés panasz érkezik, inkább a pihenőnapokon végeztetett munka miatt tesznek panaszt a szakszervezeti tagok.

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a teljes munkaidő napi 8 óra, azonban munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása ennél rövidebb teljes munkaidőt is előírhat. A teljes munkaidő legfeljebb napi 12 órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy a munkáltató, illetve a tulajdonos közeli hozzátartozója. Tulajdonosnak minősül a gazdasági társaság tagja is, ha a társaságra vonatkozó döntések meghozatala során a szavazatok több mint 25 százalékával rendelkezik.

A munkaidőkeretet használják a fizetett túlóra elkerülésére

Hódi Zoltán elmondta, hogy a munkáltatók a Munka Törvénykönyvében módosított munkaidőkeretet használják ki a fizetett túlmunka elkerülésére. A módosítás szerint a munkaidő legfeljebb 2 havi, illetve 8 heti keretben is meghatározható. Ettől eltérően a kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb 4 havi, illetve 18 heti munkaidőkeret is meghatározható.

Amennyiben a munkáltató munkaidő-keretet alkalmaz, annak kezdő és befejező időpontját írásban kell közölnie a munkavállalóval. Munkaidőkeret alkalmazásánál a munkaidő számításakor figyelmen kívül kell hagyni a távollét, illetve a keresőképtelenség időtartamát.

Az alelnök szerint a munkavállalók így sokszor olyan munkaidőben dolgoznak plusz fizetés nélkül, ami a módosítás előtt még túlórának számított.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

Állás
(Az Üzleti Negyed rovata)

Korábban:

A hazai munkaidő 47 százaléka kidobott pénz
(2001. november 20.)

Nem hiányzik a könyvtárából?

Mester Sándor: Multimóka - Nemzetközi cégek alulnézetből