Megállt a múlt évben a minőségi italok fogyasztásának növekedése, igaz, az ágazat szakértői szerint átmeneti jelenségről van szó csupán. Visszaszorulóban az adókerülő feketepiac, helyette a félreérthető címkék, a fogyasztók becsapása vált mindennapos módszerré - nyilatkozta a Magyar hírlapnak Győry László, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatója.

 Két százalékkal esett vissza az elmúlt évben a teljes hazai szeszesital-fogyasztás. A feketepiac ugyan visszaszorulóban, ám másfelől a visszaélések kifinomultabb formákat öltenek. Egyre gyakoribbá válik ugyanis a fogyasztók megtévesztése, például a "braddy" (vagyis semmiképpen sem a brandy), illetve a megtévesztő Napóleon címkéjű ital.

A szövetség minden tudomására jutott ügyben a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez fordul. Ha a forgalmazók befizették a jövedéki adót, ez már fogyasztóvédelmi és versenyhivatali üggyé válik. Az FVM alatt működő szeszipari szakbizottság már ajánlásokat is megfogalmazott a kereskedelmi szervezeteknek arról, hogy milyen összetevőkre kell figyelniük. A terméktanács pedig minden áruházláncot és nagykereskedőt felkér: ne csupán az árra figyeljenek.

Lényegében szinten maradt tavaly a termékforgalmazás (a plusz három százalék ennek tekinthető), a kivitel kis mértékű növekedése mellett. A növekedés makrogazdasági szempontok alapján azért lenne kedvezőbb, mert a mezőgazdasági termékfelesleg - a kukoricamelasz - levezetésének egyik eszköze lehetne. Továbbra is jelentős kihasználatlan kapacitások léteznek (80 millió hektoliterfok - azaz százszázalékos szesznek megfelelő mennyiség - előállítása is lehetséges lenne, ehelyett 43 milliónyi készül). Így az egységnyi termék - a fölös kapacitások fenntartása miatt - drágább.

Tavaly a felgyorsuló változások jellemezték a szeszipari ágazatot, mégpedig az uniós csatlakozás jegyében. Az EU például kifogásolja, hogy a magyar jövedéki adórendszer két szintű, ezért közeledett egymáshoz az alkoholos italok, illetve a pálinka és a brandy magyarországi adója. Brüsszel továbbra is kifogásolja, hogy a magyar szeszesital-fogyasztás nagyjából ötöde bérfőzésből származik. Az arány túlságosan magas, mert bérfőzött termékként talál piacot magának a vélhetően cukorcefrés alkohol jelentős része. (Tehát, hogy az olcsó magyar cukor hozzáadásával készülnek a szeszes italok.) Visszatérő uniós kérdés a bérfőzés ellenőrzésének hiánya, illetve az adó nagysága. Hazánkban az átlagos jövedéki adónak csupán 40 százalékára rúg a bérfőzés adója, ezért ennek emelését kérik. Ugyanakkor nagyon magas az évi és fejenkénti 50 hektoliterfok engedélyezett mennyiség, egy család például 20 liternyit főzhet saját fogyasztásra évente. A "tegyünk rendet" kérés megvalósítása alapvetően a kormányzat - ezen belül a Jövedéki Tanács - feladata lenne.

,Fogcsikorgatva", ám januártól megvalósult a vámcsökkentés, 68 százalékosról 48-ra esett az importált termékek vámja. Hazánk a nagyarányú termékbeáramlás ellen védte piacát, a vámcsökkentéssel viszont továbbra is maradt az a probléma, hogy feltehetően jelentős tételek alulszámlázva érkeznek az országba.

A szövetség együttműködési megállapodást kötött február végén a vámhatósággal, megakadályozandó például a fél- dolláros vodka beáramlását. Tavaly egyébként 2 millió hektoliterfoknyi (11 millió dollár értékű) szeszes italt hoztak az országba, miközben a teljes export 584 ezer liternyi (3,2 millió dollárnyi) volt.

A másik oldalon rendtartást szeretne bevezetni az Európai Unió a finomszeszre, hogy - úgymond - "rendet teremtsenek". Lényegében az ellenőrizetlen import nagy mennyisége készteti lépésre az uniót, illetve a felkészülés a bővítésre. Tartanak ugyanis a lengyel és magyar - kisebb mértékben a cseh - versenytől. Jóváhagyott tervezet nincs, marad az a tény, hogy szigorítás várható. Emellett elfogadás előtt "öt perccel" van az unió másik javaslata, a boralkohol körüli gondok megoldására.

Az EU a borászati melléktermékek kötelező lepárlásából származó boralkoholtól úgy akar megszabadulni, hogy "elúsztatja" a benzinbe. Ennek kötelező érvényű szabályozása idén várható, azaz előírnák, az üzemanyag hány százalékban tartalmazzon alkoholt.

Összességében tehát tavaly megtorpant az a korábbi trend, amelynek fő jellemzője volt, hogy nőtt a "minőségi italfogyasztás". A változás már 2001 második felében érezhető volt, ám a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatója úgy véli, átmeneti jelenségről van csak szó. Pozitív eseménynek tartja az ágazat, hogy folyik a pálinka levédetése. Első lépésként július elsejétől életbe lép a földművelésügyi tárca rendelete. Azaz belföldön kizárólag a száz százalékban gyümölcsből készült ital üvegje hordozhatja a pálinka feliratot.

(Kubik Pál, Magyar Hírlap)

Korábban:

Válságban a magyar alkoholpiac
(2002. március 26.)

Az eltérő szeszadók csempészetet indukálnak
(2001. szeptember 25.)

Mérséklődik az égetett szesz fogyasztás Magyarországon
(2000. november 16.)

Nem hiányzik a könyvtárából?

Mester Sándor: Multimóka - Nemzetközi cégek alulnézetből