Már a maffia is beszállt a szoftverhamisításba

Miközben a zenei és irodalmi szerzői jogsértések száma csökken, az illegális szoftverhasználat visszaszorításában nehéz előrelépni. Magyarországon ma száz számítógépből ötvenkettőn illegális program fut. A kalózkodás évente 10 milliárd forintnyi kárt okoz a gyártóknak. Az olaj- és borhamisítás, a dohány- és kábítószer-csempészés mellett a szervezett bűnbandák immár a szoftverhamisításban is érdekeltek.

Bőven akad tennivaló itthon az illegális szoftverhasználat visszaszorításában. A Business Software Alliance (BSA) tapasztalatai szerint száz számítógépből ötvenkettőn illegális program fut. Nyugat-Európában ez az arány 30-32 százalék. Az illegális szoftverhasználatot visszaszorítani hivatott szervezet attól remél áttörést, hogy "tűzszünetet" hirdet a megyékben. Ez azt jelenti - fejtette ki Ormos Zoltán, a BSA jogi szakértője -, hogy harminc napon át sehol sem kezdeményeznek eljárást illegális szoftverhasználat és a szerzői jogok megsértése miatt. A cégek ezalatt rendbe tehetik szoftverparkjukat és nyilvántartásukat. A türelmi időszak lejártával azonban a BSA kezdeményezésére a helyi rendőrség intenzív akciósorozatot indít az illegális szoftverhasználók ellen.

Az egész országra kiterjedő kampány első állomása Győr-Moson-Sopron megye volt, a héten Fejér megyében hirdettek "tűzszünetet" a szoftverellenőrök.

A büntetőfeljelentések kis- és nagyvállalatokat várhatóan egyaránt érinthetnek majd, ugyanakkor az igazán nagy cégek ellen a BSA nem tesz azonnal feljelentést, hanem megpróbálja tárgyalásos úton rendezni a problémát, mivel ezekben az esetekben rendszerint több évig tart, mire sikerül befejezni a büntetőeljárásokat. Erre példa a rendőrség által az Egis Gyógyszergyárnál 2000 végén indított eljárás, ahol az elmúlt másfél év - valamivel több mint kétezer számítógép átvizsgálása - ellenére még mindig nyomozati szakaszban tart az ügy.

Szilágyi Béla

(Magyar Hírlap)

Korábban:

Haladék az illegális szoftverhasználóknak
(2002. február 26.)