Bizonytalan az atomhulladékok helye<BR/>

A Népszava információi szerint a gazdasági miniszter még mindig nem írta alá az alacsony sugárkibocsátású nukleáris hulladékokat befogadó püspökszilágyi lerakó korszerűsítésére vonatkozó középtávú fejlesztési tervezetet. Emiatt továbbra is bizonytalan, hogy a hulladéktároló megkapja-e a tartós üzemeltetési engedélyt. A létesítmény ideiglenes működési engedélye viszont hamarosan lejár.

A kis aktivitású radioaktív anyagok elhelyezésére szolgáló püspökszilágyi létesítmény már évek óta ideiglenes engedély alapján működik, amelyet kétévente hosszabbítanak meg a szakhatóságok. Legutóbb 2000-ben kapott újabb átmeneti működési engedélyt a lerakó, így idén lejár a dokumentum érvényessége, s a végleges működési engedély megszerzése már nem halogatható. A passzus kiadásához viszont mindenképpen szükség lenne egy több évre szóló üzemeltetési tervezetre. Az építmény jövőben működésére vonatkozó négyéves terv már hónapokkal ezelőtt elkészült, az iratról azonban - a Népszava úgy tudja - továbbra is hiányzik a miniszteri aláírás. Abban az esetben pedig, ha a tervet a szaktárca nem hagyja jóvá idejében, félő, hogy az év végéig már nem marad elegendő idő a hosszadalmas engedélyeztetési eljárás lebonyolítására, s emiatt hatósági hozzájárulás nélkül üzemel majd tovább az ország egyetlen olyan befogadó állomása, amely az alacsony kibocsátású nukleáris hulladékok tárolására is alkalmas.

A lerakó bővítéséhez, illetve korszerűsítéséhez egyébként - a Népszava információi szerint -az elkövetkezendő három évben összesen hárommilliárd forintra lesz szükség. Idén a püspökszilágyi befogadó modernizálásához 0,7 milliárd forintot biztosít majd a kormányzat. A nukleárishulladék-kezelési program másik elemére, a kis és közepes aktivitású sugárzó hulladékok újonnan építendő üveghutai tárolójára ebben az évben az előző éviekhez képest jelentős összeget, 3,6 milliárd forintot költ majd a kabinet. Míg a projekt harmadik elemére, a paksi atomerőmű területén létesített ideiglenes befogadó bővítésére - amely a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolására szolgál - 4,8 milliárd forintot fordít a kormány.

Érdemes megjegyezni: a hulladékelhelyezési program negyedik elemére, a nagy aktivitású sugárzó anyagok elhelyezésére tervezett mecseki lerakó építésének az előkészítésére az utóbbi három évben a kormányzat nem volt hajlandó jószerivel egyetlen fillért sem költeni. Holott - mivel ma már egyetlen ország sem fogadja be más államok sugárzó hulladékait - az elkövetkező években épp az erősen sugárzó anyagok elhelyezése okozhatja majd a legnagyobb gondot.

A kabinet az elmúlt évek során csupán mintegy 600 millió forintot különített el az erősen sugárzó szennyezőanyagok jövőbeni kezelésére. Ez a pénz azonban csak arra volt elegendő, hogy a szakemberek ki tudják menteni a bodai térségben több milliárd forint ráfordítással létrehozott kutatóbázis műszereit, mielőtt a föld alatti laboratóriumot teljesen elöntötte a víz. A kutatóállomáson ugyanis - mivel a kormány nem biztosított forrásokat - a pénzhiány miatt le kellett állítani a talajvíz kiemelését. Vagyis milliárdok úsztak el amiatt, hogy a jelenlegi kormány nem biztosított néhány tízmillió forintot a mecseki kutatóbázis fenntartására. Egyes szakértők szerint a ,,takarékossággal okozott kár összegét tovább növeli majd, hogy hamarosan ismét ki kell alakítani egy bodaihoz hasonló mélységi kutatóbázist, az új laboratórium létesítése pedig hozzávetőleg hatmilliárd forint kiadással jár majd.

Az elmúlt két évben egyébként a kormányzat intézkedései miatt mintegy hárommilliárd forintot veszített értékéből az atomhulladék-tárolók építésének finanszírozására létrehozott Nukleáris Pénzügyi Alap. Ehhez hozzáadódik az erre az évre prognosztizált 2,5 milliárd forintos veszteség. Így a kabinet lépései következtében három év alatt több mint ötmilliárd forinttal csökken a nukleáris alap értéke.

A pénzügyi alap azért kezdett veszíteni az értékéből, mert a 2001-re és 2002-re vonatkozó költségvetési törvényt - a kormányzat javaslatára - úgy fogadta el a parlament, hogy abban nem szerepelt az alap értékállóságának a biztosításához szükséges összeg, azaz a nukleáris alapból kölcsönvett pénzek után járó jegybanki alapkamat fedezetéül szolgáló keret.

Jól fogadta a nemzetközi közösség a magyar jelentést a bécsi nukleáris biztonsági értekezleten - mondta Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója kedden az április 15—26. között Bécsben megtartott nukleáris biztonsági egyezmény felülvizsgálati értekezletének tapasztalatait összegző sajtótájékoztatón Budapesten. A főigazgató emlékeztetett arra, hogy a nukleáris biztonságról szóló nemzetközi egyezmény 1996-ban lépett életbe, és annak végrehajtását háromévente értékelik. Az egyezményt 53 ország írta alá, a bécsi felülvizsgálati értekezleten 46 tagállam vett részt.

A bécsi nukleáris biztonsági értekezleten a magyar jelentésből több követendő példát is kiemeltek a résztvevők, például Magyarország élenjárónak számít az időszakos biztonsági felülvizsgálat területén - mondta Rónaky József. Rónaky József kiemelte, hogy a konferencián kedvezően szóltak a paksi atomerőműben a kilencvenes évek közepétől tartó biztonságnövelő beruházási programról, amely várhatóan az idén befejeződik. Jó példaként említették a konferencián a magyar atomenergia-hatóság írott, nyilvános, deklarált biztonságpolitikáját. A nemzetközi tanácskozáson kiemelték a kedvező tendenciák közül, hogy a paksi atomerőmű földrengés-biztonsági értékelése befejeződött, és erre alapozva az idén befejeződik a paksi földrengés-állósági megerősítési projekt. A főigazgató a bécsi konferencia tanulságai között említette, hogy nemzetközi szinten is előrelépés történt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség biztonsági ajánlásainak felhasználásával a jogszabályok korszerűsítésében. A konferencia rámutatott, hogy nemzetközileg figyelemmel kísérik az atomenergia-hatóságok függetlenségét - hangoztatta Rónaky József. A konferencia megállapította azt is, hogy kedvező előrelépés történt a biztonságra fordítható pénzügyi és humán erőforrások terén.

(Népszava)