A magyar börtönök telítettsége 162 százalékos, az európai normák szerint elérte az aggasztó kategóriát. Egyes szakértők szerint az a csoda, hogy az utóbbi években nem volt fogolylázadás.

A kijelölt igazságügy-miniszter, Bárándy Péter látogatást tett a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet III-as számú objektumában. A nyolcemeletes, Venyige utcai előzetesházban, amely valaha 600 személyes munkásszálló volt, s ahol jelenleg 1150 fogvatartott él. Bárándy a Belügyminisztérium szakmai és tudományos folyóiratának, a kiadása 50. évfordulóját ünneplő Belügyi Szemlének a tanácskozásán vett részt.

A magyar börtönviszonyokról elhangzott adatok az új igazságügy-miniszter számára nem túl biztatók. A büntetés-végrehajtási intézetekben ugyanis akkora a zsúfoltság, hogy amint azt Korinek László, az MTA doktora, a Belügyi Szemle főszerkesztője elmondta, az a csoda, hogy nem volt börtönlázadás az utóbbi tíz évben Magyarországon. A zsúfoltság - 2002. február 7-ei adatok szerint - már 162 százalékos, a fogvatartottak száma havonta mintegy 80-120 fővel emelkedik, s ha ez a tendencia folytatódik, akkor az év végére elérheti a 18 ezret. A férőhelyek száma mindeközben 10 799.

A hazai büntetés-végrehajtás bizonyos fokig még szerencsésnek is tarthatja magát azért, hogy az elítéltek egy része nem vonul be a börtönbe a megadott határidőre, s nem kezdi meg büntetése letöltését. Kérdésünkre Bökönyi István vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka elárulta: 2001. december végén a be nem vonult és körözött elítéltek száma 10 211 volt, majdnem annyi, mint a büntetés-végrehajtási intézetek férőhelyeinek száma.

Bárándy kijelentette: alapvetően kell változtatni a börtönviszonyokon. Igazságügy-miniszterként egyik legfontosabb feladatának a börtönök s a büntetés-végrehajtás helyzetének javítását tekinti. Annak érdekében, hogy újabb bv-objektumok épüljenek, elképzelhetőnek tartja a magántőke bevonását is.

Scipiades Erzsébet

(Magyar Hírlap)